A fiatalabb generáció sokáig tanult őseinek szóbeli népművészetéből. Tőle merített tudást az erkölcsről, az emberek közötti kapcsolatokról, a spiritualitásról. A generációk öröksége a mai napig fennmaradt. Természetesen sok változáson ment keresztül, de a lényeget ez nem torzította.
Utasítás
1. lépés
A szóbeli népművészet az előző generációk általánosított és rendszerezett tapasztalata, amely tükrözi életük lényegét. Már jóval azelőtt keletkezett, hogy az emberek elsajátították volna az írott nyelvet. Kreativitásukat szájról szájra adták át a következő generációnak. Innen ered a név. Más módon az orális folklórt folklórnak nevezik.
2. lépés
A folklór népdalokat, meséket, eposzokat, példabeszédeket, anekdotákat, nyelvcsavarókat, találós kérdéseket, fejtegetéseket és még sok mást tartalmaz. A szóbeli népművészet fényességet és kifejezőséget kölcsönöz a nyelvnek. Például közmondások, frazeológiai egységek segítségével tapintatosan utalhat az emberre a hibáiról, anélkül, hogy megbántaná.
3. lépés
A folklórművek névtelenek. Nincs konkrét szerzőjük. Ezt hozza létre egy embercsoport. A szóbeli népművészet tükrözi életmódjukat, hagyományaikat, szokásaikat, szokásaikat, az életre vonatkozó elképzeléseiket. Minden nemzetiségnek megvan a maga folklórja, amelynek megvannak a maga sajátosságai és jellege.
4. lépés
A szóbeli népművészet számos költő, író és más művész tevékenységét befolyásolta. Például egyes szakértők úgy vélik, hogy Charles Perrault "Liba anyám meséi" gyűjteményében megjelent néhány mese folklór. Az író pedig egyszerűen feldolgozta őket, és új megvilágításban mutatta be az olvasónak. Ezért irodalmi mesék. Az orosz irodalomban A. S. folklórja Puskin, N. A. N. V. Nekrasov Gogol, A. N. Tolsztoj, M. E. Saltykov-Shchedrin.
5. lépés
Természetesen a folklórművek a mai napig fennmaradtak, bizonyos mértékig elvesztették ősiségüket. De a jelentés ugyanaz maradt - átadni a következő generációnak népének hagyományait és szokásait.