Bizánc számára a XIV. És a XV. Század a birodalom hanyatlása volt. Hatalmas állományának jelentős részét elveszítette. Az országot belső viszályok és polgárháborúk rázta meg. Ezeket a bajokat kihasználva a törökök elérték a Dunát. Ennek eredményeként Bizáncot minden oldalról körülvették. Közeledett a birodalom összeomlásának ideje.
Nemcsak a belső viszályok járultak hozzá Bizánc hatalmának gyengüléséhez. A korábban nagy birodalmat a katolikus egyházzal kötött szövetség támogatói és ellenzői közötti harc is szétszakította. Az ilyen megállapodás gondolatát elsősorban a politikai elit képviselői támogatták. A leglátványosabb bizánci politikusok úgy vélték, hogy a birodalmak nem maradhatnak fenn a Nyugat segítsége nélkül. Bizánc uralkodói gyakorlati és gazdasági megfontolásokból kiindulva igyekeztek összehangolni az egyház különböző ágait.
A Rómával fennálló kapcsolatok körüli vitákat Bizánc gazdasági hanyatlása kísérte. A birodalom fő városa, Konstantinápoly, amelyet ma Isztambul néven ismernek, szomorú látvány volt a 14. század végén. A pusztulás és a hanyatlás uralkodott itt, a népesség folyamatosan csökkent. Szinte az összes föld, amely alkalmas a gazdálkodásra, elveszett. A birodalomból hiányzott a fegyver és az élelem. A jövőben nyomorúságos lét várt a legyengült birodalomra.
1452 telére a háborús török hadsereg elfoglalta Konstantinápoly külterületét. De a város súlyos támadása csak a következő év áprilisában kezdődött. Május 29-én a török csapatok végül a legkevésbé megerősített kapukon keresztül behatoltak Konstantinápolyba. A város védelmezői, maga Konstantin császár vezetésével kénytelenek voltak elmenekülni a főváros központjába.
A védők közül sokan a Hagia Sophia-ban tudtak menedéket találni. De a szentek védnöksége nem mentette meg a konstantinápolyi védőket a török katonák dühétől. A támadók brutálisan elfojtották a város lakóinak minden ellenállását, bárhol megelőzték őket. A császárt csatában ölték meg, és a várost teljesen kifosztották. A törökök nem kímélték sem Konstantinápoly lakóit, sem az ortodox szentélyeket. Ezt követően a Hagia Sophiát mecsetré változtatták a hódítók.
1453. május végén Konstantinápoly végül a török csapatok csapásai alá került. 395 óta létező Bizánc, amelyet régóta a "második Rómának" tekintenek, megszűnt létezni. Ezzel véget ért a világtörténelem és a kultúra hatalmas szakasza. Ázsia és Európa legtöbb népének ez az esemény fordulópontot jelentett. Eljött az ideje az Oszmán Birodalom felemelkedésének és a török uralom megalapozásának egy hatalmas területen.
Konstantinápoly török általi elfoglalása és Bizánc bukása egész Európát felizgatta. Ezt az eseményt sokan a legnagyobbnak tartották az elmúlt évezredben. Néhány európai államférfi azonban meg volt győződve arról, hogy Bizánc továbbra is képes lesz kilábalni a sokkból, és minden bizonnyal az ortodoxia hagyományaival együtt feléled. A további történelem azt mutatta, hogy ez nem történt meg.
