A parlamenti köztársaság az állam republikánus felépítésének egyik változata, amelyben a hatalom nagy része a parlamenté, és nem az elnöké. A jelenlegi kormány éppen az elnöki köztársasággal ellentétben tartozik elszámolással a megválasztott parlament előtt.
Ki ellenőrzi a kormányalakítás hatásköreit?
Ebben a kormányzati formában a végrehajtó hatalom olyan pártok egyes képviselőiből áll, akik a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot kapták.
Egy ilyen kormány addig maradhat hatalmon, amíg a parlament képviselői, vagy inkább a többsége támogatja. A kormány bizalmának elvesztése esetén pedig kétféle megoldás létezik - vagy a kormány lemondása, vagy a parlament esetleges feloszlatása, amelyet az államfő kezdeményezett a kormány kérésére. Ebben az esetben új parlamenti választásokat írnak ki.
Az ilyen irányítási rendszert jellemzőnek tartják az önszabályozó gazdaságú fejlett országok számára. Például Olaszország, Törökország, Németország és Izrael, valamint más államok számára.
Ezeknek az országoknak a lakói általában nem az egyes jelöltekre, hanem bizonyos pártok választói listáira szavaznak.
A parlamenti köztársaság fő hatalmi szervének hatáskörei
A jelenlegi jogszabályok mellett, hasonló államirányítási rendszer mellett a parlament ellenőrzi az ország teljes kormányát is. Szinte teljes pénzügyi hatalma van, mivel a parlamenti képviselők fejlesztik és hagyják jóvá az állami költségvetést.
A parlament határozza meg az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének lehetséges módjait, valamint a bel- és külpolitika irányait is. Vagyis "a kezében tartja" a legfontosabb állami hatalmakat.
Az államfő egy parlamentáris köztársaságban - ki ő és milyen hatalmakkal rendelkezik?
A jelenlegi elnököt csak a parlament tagjai vagy az általuk létrehozott munkacsoport (kollégium) választja meg.
Ez az elv az állam végrehajtó hatalma feletti parlamenti ellenőrzés fő rendszere.
Vagyis formailag az elnök az államfő, de nem a kormányfő. Kinevezheti a jelenlegi miniszterelnököt, de csak a parlamentben képviselt vagy parlamenti többséggel rendelkező frakcióvezetők közül.
Az elnök nem hirdethet ki törvényeket, nem adhat ki rendeleteket, nem jutalmazhatja a végrehajtó hatalom képviselőit, az amnesztiában elítélteket, képviseleti funkciókat tölthet be, jóváhagyhatja a miniszter kabinet összetételét, emellett nincs joga megnyitni a parlament első ülését annak összehívása után.
Például Olaszországban az ország minden régiójából három választott képviselő vesz részt az elnökválasztáson. A Németországi Szövetségi Köztársaságban pedig a jelenlegi elnököt a szövetségi közgyűlés választja meg, amely a Bundestag tagjaiból áll, akiket a német államok képviselői választanak.
