A térképtudomány földrajzi térképek készítésével foglalkozik. Ez a térképészet egyik szakasza, amely nagy valószínűséggel az írás feltalálása előtt jelent meg. Az első kártyákat köveken, fa kérgén és még homokon is ábrázolták. Sziklaképek formájában őrizték meg őket. Például egy jó példány látható az olasz Camonica-völgyben, ez a bronzkorhoz tartozik.
A földrajzi térképek a föld felszínének rajzai, tartalmaznak egy koordinátarácsot a hagyományos jelekkel, amelyek minden országban azonosak. Természetesen a kép nagymértékben csökken. Minden térkép különböző típusokra oszlik: méretarány, területi lefedettség, cél és tartalom szerint. Az első kategóriának három típusa van: lehet nagy, közepes és kicsi.
Először a kép és az eredeti aránya 1:10 000 és 1: 200 000 között lehet. Leggyakrabban azért használják, mert a rájuk vonatkozó információk teljesebbek. A közepes méretű térképeket leggyakrabban kötegekben használják, például atlasz formájában. Méretük 1: 200 000-től 1: 1 000 000-ig terjed. A rájuk vonatkozó információk már nem annyira teljesek, ezért ritkábban használják őket. Nos, a földrajzi térképek utolsó verziójának méretaránya meghaladja az 1: 1 000 000. Csak a fő objektumok vannak rajtuk ábrázolva. És előfordulhat, hogy még a rajtuk lévő nagyvárosoknak sincs neve, és úgy néznek ki, mint egy apró pont. Leggyakrabban kisméretű térképeket használnak a különböző nyelvek, kultúrák, vallások és egyebek megoszlásának jelzésére. Az egyik legszembetűnőbb példa az időjárási térképek, amelyeket szinte minden ember ismer.
Területi méretarány szerint a földrajzi térképek a világ, a kontinensek, az országok és régiók térképeire vannak felosztva. Sokkal több találkozójuk lehet. Például a földrajzi térképek lehetnek oktatási, navigációs, turisztikai, tudományos referenciák és mások.
Tartalom szerint a térképeket általános földrajzi és tematikus területekre osztják. Az első földrajzi jelenségeket ábrázol. Például települések, gazdasági létesítmények, megkönnyebbülés, határok stb. A tematikus térképeket két alkategóriára osztják: természeti és társadalmi jelenségekre.
A földrajzi térképek az emberek számára szükséges információk mentésének egyik legkényelmesebb módja. Nehéz túlbecsülni a társadalomban betöltött szerepüket, különös tekintettel az egyes emberekre. A térképészet az egyik legrégebbi tudomány, amely mindig releváns lesz.
