Julian Assange, a hírhedt Wikileaks-forrás alapítójának elfogatóparancsát az Interpol 2010. december 1-jén adta ki. Azóta Assange-ot letartóztatás fenyegeti, Svédországba deportálják.
Julian Assange az általa alapított Wikileaks hálózati erőforrásnak köszönhetően vált világhírűvé, amely számos ország titkos és bizalmas dokumentumait többször is közzétette. Különösen az Egyesült Államok iraki és afganisztáni katonai műveleteinek végrehajtásáról szóló hatalmas számú dokumentum jutott szabad hozzáféréshez.
Assange e dokumentumok közzététele után kezdett bajba kerülni, szexuális zaklatás és nemi erőszak büntetőeljárást indítottak ellene - két nő egyszerre indított pert e tekintetben Svédországban. Válaszul Julian a sajtónak elmondta, hogy az ügy nyilvánvalóan nem volt hiábavaló, és valószínűleg az általa közzétett afgán dossziéhoz kapcsolódik. E nyilatkozat után azonnal elvetették tőle a vádat, de tíz nappal később az ügyet újra megindították. Maga Assange úgy véli, hogy ezt az Egyesült Államok nyomására tették. Svédországban elfogatóparancsot adtak ki letartóztatására, válaszul erre Assange Londonba indult. Ez az indulás volt az oka annak, hogy az Interpol 2010. december 1-jén felvette Assange-ot a nemzetközi keresési listára.
December 7-én maga Julian feljelentést tett a rendőrségen, ahol letartóztatták. Egy hét múlva 240 000 font óvadék ellenében szabadon engedték. A tárgyalásra 2011 februárjában került sor, és döntés született Assange kiadásáról Svédországnak. Minden fellebbezés és fellebbezés eredménytelen volt, a bíróság ítélete továbbra is hatályban maradt.
Ugyanakkor a svájci PostFinance bank befagyasztotta Assange számláit azzal az ürüggyel, hogy pontatlan információkat szolgáltat nekik a lakóhelyről. Befagyasztotta vagyonát és a PayPal fizetési rendszert, ezt az amerikai külügyminisztérium meggyőző kérésére tették meg. Nem maradtak le a Visa és a MasterCard kollégáktól, minden bizonylatot blokkoltak a WikiLeaks weboldal számláin. Nehéz elhinni, hogy Assange számláinak és eszközeinek ilyen hatalmas befagyasztásának oka az volt, hogy „hamis információkat szolgáltatott lakóhelyéről”, vagy nemi erőszakkal vádolták Svédországban.
Amikor a brit legfelsőbb bíróság helybenhagyta a kiadatási végzést, Assange az ecuadori nagykövetségen kapott menedéket, amely politikai menedéket adott neki. Julian döntése, akárcsak Ecuador cselekedetei, nem tetszett a brit hatóságoknak. Még az ecuadori nagykövetség támadásával is fenyegetőztek, de később arról számoltak be, hogy nem lesz támadás. Ugyanakkor az ecuadori missziótól elvehető a nagykövetség státusa, mivel a nagykövetség területét bűnöző elrejtésére használják, és nem rendeltetésszerűen. Ezt követően Assange letartóztatható, hivatalosan a nemzetközi jog keretein belül maradva. Az idő megmutatja, hogyan oldódik meg ez a helyzet. De minden arra utal, hogy a közeljövőben Julian Assange-ot továbbra is kiadják Svédországnak, majd új vádakat emelnek ellene az Egyesült Államokban, ahol kiadják.
