A meteorológiai jelenségek közül talán a zivatarok a legrejtélyesebbek. A hétköznapi vihar számos belső folyamata még a tudósok számára is érthetetlen, az egyszerű emberekről nem is beszélve. Logikus, hogy néha a legerősebb mennydörgés okozza az emberekben az irracionális félelmet, amelyet a legkönnyebb legyőzni, ha megértjük, mi a mennydörgés.
Az erős villanást, amely egy komoly felhőszakadás kezdetét jelenti, "villámnak" nevezzük. Az eső alatt a felhőkben hatalmas elektromos töltés halmozódik fel, és logikus, hogy felhasználást keres magának. Mivel nincs mit felülről "elkapni", az energia csak a földet érheti (vagy valami fémes - például villámhárító). Ebben az esetben óriási a felszabaduló töltés: a feszültség eléri az 50 millió voltot!
Logikus, hogy a kibocsátás jelentősen befolyásol mindent, ami körülötte van, különösen a közvetlen közelében levő levegőt. A másodperc töredéke alatt álló hatalmas energia 30 ezer Celsius-fokig melegíti fel a környező teret, ami azonnal mennydörgésnek nevez hanghullámot.
A fény sokszor gyorsabban halad, mint a hang, ezért, ha minden egyszerre történik az ütközés helyén, akkor észrevehető késés jelenik meg már pár kilométeres távolságban. Ez az első oka annak, hogy a mennydörgés nem veszélyes: ez csak következmény, ha meghallja, biztos lehet benne, hogy a fő csapás már elmúlt.
De ha a villám csak egyszer villan fel, miért tart a zaj több másodpercig egymás után? Képzelje el magát az erdőben. Ha elég hangosan kiabál, akkor a hang visszaverődik a környező tárgyakról (fák, levelek, föld), és visszhang formájában visszatér hozzád. A mennydörgés hangja valamivel erősebb, mint a visításod, de az elv ugyanaz marad: a föld felszínéről, felhőkről visszaverődve, a levegőben eltorzulva nem azonnal, hanem kissé "kifeszítve" ér el egy pontot. Ne feledje, hogy még senki sem szenvedett a visszhangtól: ebben az értelemben a mennydörgés egyáltalán nem veszélyes.
Azonban nem minden olyan rózsás. Most már egyértelmű, hogy a mennydörgés csak hang, de a hang is árthat: természetesen ha túl hangos. Közvetlenül a villám közelében a vibráció eléri a 120 decibelt, ami csak az átlagember hallási határa, és megközelítőleg megegyezik a felszálló repülőgép zajával. Ha még nem szokott hozzá a gránátok robbanásához a közvetlen közelében, és nincs füle a zenére, akkor a kiképzetlen dobhártya jelentősen befolyásolhatja, ha villámlás közelében találja magát.
