Bármilyen csapadékot, amely szennyező anyagokat tartalmaz - nitrogén-oxidokat, ként és más savas oxidokat -, savas esőnek nevezünk. Az ilyen meteorológiai jelenségek környezeti következményei siralmasak: elpusztítják a növényeket, megfosztják az állatokat az élelemtől és szennyezik a víztesteket. Az ember savas esőben is szenved, a szervezet számos betegség megjelenésével reagál a szennyezésre.
Mi a savas eső?
A normál esővíz enyhén savas reakcióval rendelkezik, mivel a levegő, ahol nedvességrészecskék képződnek, szén-dioxidot tartalmaz. De ha a légkörben megnövekedett az autókból, kohászati üzemekből, erőművekből és más emberi tevékenységekből származó szennyező anyagok mennyisége, akkor a víz reagál ezekkel a vegyületekkel, és a pH-ja csökken. Kénsavat, salétromsavat, kénsavat, salétromsavat és más savakat tartalmaz. Amikor pedig eső, hó vagy más típusú csapadék (beleértve a ködöt is) esik a földre, ezek az anyagok kölcsönhatásba lépnek a környezettel, és káros hatással vannak rá.
A savas eső hatása
Ha savas eső figyelhető meg a víztestek területén - folyók, tavak, tengerek felett, akkor a bennük lévő víz is fokozatosan kezd oxidálódni, bár kis hatásokkal aktívan ellenáll a pH-változásoknak. De ha a savas esőzések rendszeresen bekövetkeznek, akkor ez az ellenállás csökken, ennek következtében a víztestek ökológiai állapota romlik. Magas savkoncentráció esetén a vízben a benne élő lények, leggyakrabban rovarok, elkezdenek meghalni. Például az éjszakai légyes legyek nem élhetnek 5, 5-nél nagyobb pH-értéken. A halak jobban ellenállnak az ilyen szennyezésnek, de ha a rovarok elpusztulnak, akkor az élelmiszerlánc elkerülhetetlenül megszakad: például a tápláló pisztráng ezeken a legyeken élelmiszerhiány áll szemben. Ennek eredményeként a tározóban a halak száma is csökken.
Néhány hal savas vízben létezhet, de nem képes utódokat nevelni, ami a lakosság halálához is vezet.
Ha savas eső esik az erdőkre, a fák levelei összeomlanak és lehullanak. Leggyakrabban a magas fák, amelyek savas felhőkbe kerülnek, ki vannak téve ennek a hatásnak. A kis savtartalmú csapadék lassabban és észrevehetetlenül pusztítja az erdőket: fokozatosan csökkentik a talaj termékenységét és méreganyagokkal telítik, a növények fájni kezdenek és lassan kihalnak.
A légszennyezést okozó autók ekkor kezdenek szenvedni tőlük: a savas csapadék tönkreteszi védőbevonatukat. Az ilyen esőzések nem kevésbé veszélyesek az ember alkotta építményekre: a márványból vagy mészkőből készült épületek és műemlékek szó szerint korrodálódnak, mivel a kalcitot kimossák belőlük.
A gránit és a homokos kőzetek jobban ellenállnak a savaknak.
A savas eső szintén veszélyt jelent az emberi egészségre. Külsőleg nem lehet megkülönböztetni őket, rendes esőnek tűnnek, nincs specifikus szaguk vagy ízük, és nem vezetnek kellemetlen érzésekhez a bőrön. Nem csak csapadék közben lehet kitéve savaknak, hanem folyóban vagy tóban úszva is. Ez a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi megbetegedések - asztma, hörghurut, orrmelléküreg-gyulladás - fokozott kockázatához vezet.
