A földigiliszták létfontosságú tevékenysége jótékony hatással van a környezetre. Termékenyebbé teszik a földet azáltal, hogy a tápanyagokat mélyebbre tolják a talajba. És néhány tényező hatására a férgek nagy mennyiségben láthatók a felszínen eső után.
Az egyik oka annak, hogy a férgek az eső után a felszínen megjelennek, a talaj hőmérsékletének változásának nevezhetjük, amelyre ezek a lények nagyon fogékonyak. Eső után általában néhány fokkal csökken. A férgek többsége mélyen a föld alatt él, mivel a talajrétegek alatt mindig elég meleg és az életük számára kényelmes hőmérséklet uralkodik. Egy másik lehetséges ok a sav-bázis egyensúly megváltozása. A csapadék bekövetkezése után a talaj savasabbá válik, ami negatívan befolyásolja a férgeket, és arra ösztönzi őket, hogy a tömeges kihalás elkerülése érdekében a felszínre másszanak. Ezenkívül úgy gondolják, hogy eső alatt bizonyos talajtípusokban nagy koncentrációban alakul ki kadmium, ami szintén befolyásolhatja a férgek viselkedését. Ezeknek a lényeknek a felszínen az eső után való megjelenésének következő oka a fenotípusos a természet változékonysága, vagyis inkonzitás. Emiatt olyan típusú férgek keletkeznek, amelyek sokáig nem maradhatnak a vízben. A levegő hiányát is a férgek eső utáni megjelenésének egyik okának tekintik. Egyesek csak akkor élhetnek normális életet, ha elegendő oxigéntartalom van a földben, és a víz csak a talaj felső rétegeit gazdagítja vele. A férgek felszínre mászásának másik oka az állatok viselkedési struktúrájában rejlik. Van egy verzió, amely szerint az eső után a férgek így viselkednek, mivel egyszerűen követik rokonaik nagy részét. Az egyik legegyszerűbb oka a földi giliszták rengetegségének a nedvességhez való viszonyuk. A tudósok úgy vélik, hogy ezek a lények azért jelennek meg a felszínen, hogy élvezzék a nedvességet. Más állatok, például az izopodák, esős időben ugyanúgy viselkednek.