Régen sokan azt hitték, hogy egy személy reszket az álomban, mert ebben a pillanatban az ördög vagy más tisztátalan erő érinti. Jó, hogy ma más, kevésbé ijesztő magyarázatok is vannak erre a jelenségre.
Utasítás
1. lépés
Egyesek úgy vélik, hogy az álomban élő személy kaotikus mozgása az elégtelen vérkeringéssel jár. Ebben az esetben azt mondják, hogy a test zsibbad egy álomban. A vér áramlásának helyreállításával a test mozgásra kényszeríti az embert. Gyakran a keringési rendellenességek öröklődnek, és bizonyos betegségekre utalhatnak. Az ilyen emberek reggel gyengeséget vagy enyhe bizsergést tapasztalnak a végtagokban.
2. lépés
A stressz a zavart alvás másik oka. Ha a nap túl stresszes volt, és este nem tudtál lazítani, akkor valószínű, hogy az álomban lévő izmok összehúzódnak, megpróbálva enyhíteni a feszültséget, ez egyfajta relaxáció a test számára.
3. lépés
Valószínűleg sokan hallották, hogy az alvásnak több szintje van. Tehát az egyikükön tartózkodva az ember semmilyen módon nem érzékeli a körülötte lévő világot, úgy tűnik, hogy elszakadt tőle. Ugyanakkor az alvó agya képes reagálni a test igényeire. Például, ha hiányzik valamilyen vitamin a testéből, például kalcium és kálium, akkor álmában az ember izma összehúzódik, ami az alvó embert megrándítja.
4. lépés
Néha a rángatózást azzal magyarázzák, hogy amikor az ember elalszik, nem tud teljesen elaludni, valami zavarja. Ezekben a pillanatokban összerezzent, felébred és azonnal ismét álomba merül. Az ilyen sajátos átmeneteket többször meg lehet ismételni, amíg teljes alvás nem következik be.
5. lépés
Van egy másik, nem a legkellemesebb változata annak a magyarázatnak, hogy az emberek megrándulnak egy álomban. Az a tény, hogy az alvás némileg emlékeztet a halálra: a nyomás és a testhőmérséklet csökken, sőt a légzés is jelentősen lelassul. Azt mondják, hogy az emberi agy nem mindig képes ezt az állapotot álomként érzékelni, nem érti, hogy pihen-e vagy haldoklik. Ezen okokból adódik, hogy az agy időről időre idegimpulzusokat küld az izmok felé, amelyek megborzongatják a testet. Állítólag ennek köszönhetően az agy képes megbizonyosodni arról, hogy a test életben van-e.
