A tudósok évek óta fejtörést okoznak a Föld mágneses mezőjének okai felett. A válasz erre a kérdésre nemrégiben érkezett. Kiderült, hogy bizonyos feltételek szükségesek a mágneses mező kialakulásához.
Néhány hipotézis a Föld mágneses mezőjének eredetéről
Az elmúlt évszázadban különféle tudósok számos feltételezést vetettek fel a Föld mágneses mezőjének kialakulására vonatkozóan. Egyikük szerint a mező a bolygó tengelye körüli forgása eredményeként jelenik meg.
A kíváncsi Barnett-Einstein-effektuson alapszik, vagyis amikor bármely test forog, mágneses mező keletkezik. Az ilyen hatású atomoknak megvan a maguk mágneses nyomatéka, mivel a tengelyük körül forognak. Így jelenik meg a Föld mágneses tere. Ez a hipotézis azonban nem állt ki a kísérleti tesztekkel szemben. Kiderült, hogy az ilyen nem triviális módon kapott mágneses mező több milliószor gyengébb, mint a valódi.
Egy másik hipotézis egy mágneses mező megjelenésén alapszik, amely a bolygó felszínén töltött töltött részecskék (elektronok) körmozgása miatt következik be. Ez is tarthatatlannak bizonyult. Az elektronok mozgása nagyon gyenge mező megjelenését okozhatja, ráadásul ez a hipotézis nem magyarázza meg a Föld mágneses mezőjének inverzióját. Ismeretes, hogy az északi mágneses pólus nem esik egybe a földrajzi északkal.
Napszél és köpenyáram
A Föld és a Naprendszer más bolygóinak mágneses terének kialakulási mechanizmusa nem teljesen ismert, és eddig rejtély marad a tudósok számára. Ennek ellenére egy javasolt hipotézis elég jól megmagyarázza a valós mező inverzióját és indukciójának nagyságát. A Föld belső áramainak és a napszélnek a munkáján alapul.
A Föld belső áramai a köpenyben áramlanak, amely nagyon jó vezetőképességű anyagokból áll. Az áram forrása a mag. Az energiát konvekcióval viszik át a magról a föld felszínére. Így a köpenyben állandó anyagmozgás figyelhető meg, amely a töltött részecskék jól ismert mozgási törvényének megfelelően mágneses teret képez. Ha megjelenését csak a belső áramokkal társítjuk, akkor kiderül, hogy minden bolygón, amelynek forgásiránya egybeesik a Föld forgásirányával, azonos mágneses mezővel kell rendelkeznie. De nem az. A Jupiter földrajzi északi pólusa egybeesik az északi mágneses pólussal.
A Föld mágneses mezőjének kialakulásában nemcsak belső áramok vesznek részt. Régóta ismert, hogy reagál a napszélre, amely a Nap felől nagy energiájú részecskék áramlása a felszínén bekövetkező reakciók eredményeként.
A napszél természeténél fogva elektromos áram (töltött részecskék mozgása). A Föld forgása elviszi a kör alakú áramot, amely a Föld mágneses mezőjének megjelenéséhez vezet.
