Isztambul a legnagyobb török város, amely híres kulturális látványosságairól. A város a Boszporusz mindkét oldalán található, egyszerre két kontinensen. Több évszázados történelme során Isztambul, korábban Konstantinápoly néven, többször is a világ eseményeinek központjává vált.
Konstantinápoly fénykora
Az első települések, amelyeket a régészek felfedeztek Isztambul területén, a neolitikum idejéből származnak. Több évezred telt el, és már Kr. E. 7. században itt megjelentek a gyarmatosítók, akiket e terület földrajzi elhelyezkedése vonzott, a kereskedelem szempontjából kényelmes. Így keletkezett Bizánc városa, amelyet több évszázadon át a világ egyik leggazdagabb és legvirágzóbb városának tartottak. A város egy időben a perzsa állam hatása alatt állt, majd nem egyszer a görög városállamok fennhatósága alatt állt.
Bizánc katonai helyzete a Kr. E. Második század közepén kötött Rómával kötött szerződés után megerősödött. Hamarosan a város a Római Birodalom földjeinek része lett.
Az energikus és aktív császár, Konstantin, becenevén Nagy, úgy döntött, hogy a birodalom fővárosát kelet felé mozgatja. A választás Bizáncra esett. Nagyszabású építkezés kezdődött a városban. 330 májusában Konstantin a várost "második Rómának" nyilvánította. Nevének állandósítása érdekében Konstantin új fenséges nevet adott a városnak - Konstantinápoly. A város hatalmas erődfalakkal gazdagodott, Konstantinápolyban a kereszténységet államvallássá nyilvánították.
Nagyon rövid idő alatt a felújított város többször is növekedett és bővült. A Római Birodalom minden szegletéből összegyűlt képzett iparosok utakat építettek, templomokat és városi tereket emeltek. A félmillió lakosú város fokozatosan az akkori világ egyik legbefolyásosabb kulturális és politikai központjává vált.
Törökország gyöngyszeme
Konstantin halála után a Római Birodalmat két harcoló részre osztották fel. Konstantinápoly keleti részének - a Bizánci Birodalomnak - a fővárosa lett. A római állam nyugati régiója nem volt képes ellenállni a keleti szomszéddal folytatott versengésnek, és fokozatosan bomlásba került. Az "Új Róma" időközben tovább erősödött és politikailag és kereskedelmileg is boldogult.
A bizánci állam legfényesebb periódusa a VI. Század közepére esik.
Az ezt követő évszázadokban számos esemény történt Kelet-Róma politikai életében. A XIV. Század végi oszmán hódítás eredményeként a város végül Isztambul nevet kapta, és az iszlám és az Oszmán Birodalom tényleges központjává vált. A várost fokozatosan építették fel mecsetekkel és új palotakomplexumokkal. Az „Isztambul” vagy „Isztambul” név egy kissé torz kifejezés, amely „tele van iszlámmal”, és amelynek állítólag hangsúlyoznia kellett a főváros jelentőségét az iszlám vallás szempontjából.
Miután Törökországot 1923-ban köztársasággá nyilvánították, az ország fővárosát Isztambulból Ankarába költöztették. De ez nem akadályozta meg Isztambult, a volt Bizáncot és Konstantinápolyt abban, hogy aktívan terjeszkedjen, és modern metropolissá, világkereskedelmi és ipari központtá váljon.