Szinte mindenki társítja Orjol városának nevét egy gyönyörű erős madárral. Nem véletlen, hogy az erőd tornyán ülő sas látható ennek a városnak a címerén. Jelenleg azonban néhány filológus megpróbálja vitatni a név etimológiáját, mondván, hogy a "sas" szó kezdetben csak a terep jellemzőit írta le.
Utasítás
1. lépés
Egyesek Orjol városának eredetét egy legendához kötik. A helyzet az, hogy Iván Rettenetes parancsára megkezdődött egy erődváros építése, ezt az eseményt 1566-nak tulajdonítják. A fő feladat a határok védelme volt a krími tatárok razziái ellen. Két Oka és Orlik nevű folyó összefolyásakor hatalmas tölgy nőtt fel azokban a napokban, és amikor elkezdték vágni, sas repült a fáról. Úgy gondolják, hogy ebben a pillanatban az egyik favágó kimondta a legendás kifejezést: "Itt van a tulajdonos". Véletlenül ennek a madárnak a tiszteletére parancsolta Ivan Vasziljevics cár a jövő városának megnevezésére.
2. lépés
Van egy másik változata a város nevének eredetének. Korábban az Okával összeolvadó folyót másképp nem nevezték Oryolnak. Úgy gondolják, hogy csak 1784-ben nevezték át, ezután Orlik néven vált ismertté. 1565-ben, miután megvizsgálta a leendő város környékét, a király az építkezés megkezdésének helyét választotta - két folyó összefolyását, és az akkor létező Orel folyó tiszteletére kapta a város nevét.
3. lépés
Úgy tűnik, hogy a város neve eredetének mindkét változata rendkívül igaz. Valószínűleg mindenki, hallva a "sas" szót, büszke madarat képzel el, de talán ez nem teljesen helyes felfogás. Ha teljesen elvetjük a város nevének eredetének első változatát, akkor a "sas" szó értelmezése teljesen más lehet. Az a tény, hogy néhány filológus, aki az Orel folyó nevének etimológiáját tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy az a türkic "ayry" szóból származik, ami fordításban "sarok" -t jelent. Két folyó összefolyásának vizuális érzékeléséről van szó. Valóban, ha egy magas pontról megnézzük azt a helyet, ahol a város épült, akkor éles szöget láthatunk. Nem véletlen, hogy ezt a területet egy erőd építéséhez választották, mert mindkét oldalon maga a természet megbízhatóan védett.