1986. április 26-án baleset történt a csernobili atomerőműben, amely a szovjet atomerőműipar legnagyobb katasztrófájává vált a vezetők, valamint az adminisztratív és műszaki dolgozók szakszerűtlenségének eredményeként, az eredmény elérésének vágyának eredményeként. bármilyen költség.
A csernobili katasztrófa április 26-án 1 óra 23 perckor történt: a 4. erőműnél a reaktor felrobbant az erőmű épületének részleges összeomlásával. Erős tűz kezdődött a helyiségekben és a tetőn. A reaktor magjának maradékai, olvadt fém, homok, beton és nukleáris üzemanyag keveréke terjedt el az erőmű helyiségein. A robbanás hatalmas mennyiségű radioaktív elemet juttatott a légkörbe.
A baleset okai
Egy nappal korábban, április 25-én a 4-es blokkot megelőző karbantartás miatt leállították. A javítás során a turbinagenerátort szabadonfutón tesztelték. Az a tény, hogy ha abbahagyja a túlhevített gőz szállítását ennek a generátornak, az sokáig képes energiát termelni, mielőtt leállna. Ezt az energiát fel lehet használni az atomerőművek vészhelyzete esetén.
Nem ez volt az első teszt. Az előző 3 tesztprogram sikertelen volt: a turbinagenerátor kevesebb energiát adott a számítottnál. Nagy reményeket fűztek a negyedik teszt eredményeihez. A részletek nélkül a reaktor aktivitását az abszorpciós rudak behelyezése és visszahúzása szabályozza. A csernobili atomerőműben ezek a rudak sikertelen kivitelűek voltak, aminek következtében, amikor hirtelen eltávolították őket, "véghatás" lépett fel - a reaktor teljesítménye zuhanás helyett meredeken megnőtt.
Sajnos a rudak ilyen tulajdonságait csak a csernobili katasztrófa után tanulmányozták részletesen, de az operatív személyzetnek tisztában kell lennie a "véghatással". A személyzet nem tudott erről, és a vészleállítás szimulációja során a reaktor aktivitásának nagyon éles növekedése következett be, ami robbanáshoz vezetett.
A robbanás erejét bizonyítja, hogy a reaktor 3000 tonnás betonfedele levált, áttörte az erőgép tetejét, és közben egy rakodó és kirakó gépet szállított.
A baleset következményei
A csernobili katasztrófa következtében az atomerőmű 2 alkalmazottja életét vesztette. 28 ember halt meg később sugárbetegségben. A megsemmisült állomáson végzett munkában részt vevő 600 ezer felszámoló 10% -a sugárbetegségben és annak következményeiben halt meg, 165 ezer fogyatékossá vált.
A felszámolás során felhasznált hatalmas mennyiségű berendezést le kellett írni és a temetőkben kellett hagyni, közvetlenül a szennyezett területen. Ezt követően a technika lassan kezdett fémhulladékba és újrafeldolgozásba kezdeni.
Hatalmas területeket szennyeztek radioaktív anyagok. Az atomerőműtől 30 km-es körzetben kizáró zónát hoztak létre: 270 ezret áthelyeztek más régiókba.
Az állomás területét hatástalanították. A megsemmisült erőegység fölé védőszarkofágot építettek. Az állomást bezárták, de áramhiány miatt 1987-ben újra megnyitották. 2000-ben Európa nyomására az állomást végül bezárták, bár továbbra is elosztási funkciókat lát el. A védőszarkofág leromlott, de új építésére nincsenek források.