A paszternákot, mint más zöldségeket, széles körben használják a főzésben, hogy ízesítsék a savanyúságokat, konzerveket és ételeket. Ennek a növénynek a gyökere gazdag hasznos és biológiailag aktív anyagokban, amelyek kifejezett hatással vannak a különféle szervrendszerekre, lehetővé téve a paszternák alkalmazását bizonyos típusú betegségek kezelésében és megelőzésében.
Utasítás
1. lépés
Ennek a növénynek a botanikai neve a paszternák vetése. Ezt a kétéves zöldségnövényt az egész világon sikeresen termesztik. Növekedésének szülőhelye az Altáj területe és az Ural hegység déli része. A paszternák a XII. Század vége óta ismert. Gyökérnövény alakul ki, mint a sárgarépa, és gyakran együtt termesztik őket (a fő különbség az, hogy a paszternák gyökérnövényei nagyobbak, mint a sárgarépánál). Az első évben gyökértermés képződik, a második évben a paszternák virágzik, magokat ad.
2. lépés
A paszternák ültetésekor a magok elhelyezése közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint a sárgarépa magjai között. Ezt a növényt tavasszal ültetik el. Két nappal a várható ültetési időpont előtt a jobb csírázás érdekében a magokat vízbe kell áztatni. Az első valódi levelek megjelenésekor a növényeket ritkítani kell. A növény nedvességkedvelő és hidegálló. A paszternákot rendszeresen és bőségesen öntözzük a gyökérrepedés elkerülése érdekében. Ősszel, a súlyos hideg idő megjelenése előtt betakarítják a betakarítást. A növényt védeni kell a köménymoly, a septoria, a szürke és fehér rothadás, a nedves baktériumrothadás és a fekete folt ellen.
3. lépés
A paszternák virágai biszexuálisak, kicsiek, öttagúak és szabályos alakúak. Öt-tizenöt gerendás összetett esernyőkben gyűjtik össze őket. A burkolók általában hiányoznak, a csésze láthatatlan, a corolla sárga. A virágok általában a nyár második felében jelennek meg, a gyümölcsök pedig szeptemberben alakulnak ki. A méhek kiváló minőségű mézet gyűjtenek a paszternák virágaiból. A növény gyökere fehér színű, kellemes illatú és édes ízű. Alakja olyan lehet, mint a sárgarépa vagy a fehérrépa (kerek vagy kúpos). A vágáson a paszternák színe sárga-barna vagy sárga-szürke.
4. lépés
A paszternák szára egy méter magasságot is elérhet. Felálló, érdes, éles bordás, elágazó, serdülő és barázdált. Ennek a kultúrának a levelei nagyok, csúcsosak, tompa élekkel. A levelek felül sima, alul durvák. Forró időben illóolajokat szabadítanak fel és megégethetik a bőrt. Ezért ajánlott a növényt kora reggel vagy késő este gondozni.
5. lépés
A növény jótékony tulajdonságai már az ókorban ismertek voltak. Az orvosok paszternákot használtak vízhajtóként és fájdalomcsillapítóként. A növény serkenti az étvágyat, segít a kólikában, javítja a szexuális aktivitást. A kultúra gyógyító tulajdonságait a modern orvosok is felismerik. A zöldséget széles körben használják a népi gyógyászatban. A paszternák gyökér főzete segít a köhögés kezelésében, a növény vízkivonatát tonikként alkalmazzák súlyosan beteg betegek rehabilitációjában. A paszternák javítja az emésztést, erősíti az erek falát. A főzet segít a hajhullás kezelésében. Az orvostudományban a paszternákot a szív és az erek betegségeinek kezelésére és megelőzésére használják.
6. lépés
A zöldséget táplálkozási táplálékban, kolelithiasis és vesekő esetén, hörghurut, tüdőgyulladás, idegbetegségek és köszvény esetén alkalmazzák. A paszternáklé gazdag szilíciumban, foszforban, káliumban, kénben és klórban. Ennek elfogyasztása segít a haj és a körmök megerősítésében. A foszfor és a klór jótékony hatással van a hörgők és a tüdő működésére. Ezért tuberkulózisban, emphysemában és tüdőgyulladásban szenvedőknek ajánlott gyümölcslevet inni. A paszternák gyümölcséből olyan gyógyszereket lehet létrehozni, amelyek sikeresen megbirkóznak a különböző bőrbetegségekkel, a leveleket a bőrgyógyászatban használják.
