A szatíra és a vígjáték nagyon népszerű műfaj, amelyben az érzelmek nevetéssel fejeződnek ki. Ugyanakkor a hétköznapi és a szatirikus vígjátékok alapvető különbségeket mutatnak. A nézők nem mindig ugyanazon okokból mosolyognak vígjátékokat nézve.
A szatíra és a humor nyilvánvaló kapcsolatban állnak egymással. Képesek tükrözni a komikus helyzeteket, de csak különböző módon. Minden nevetést kiváltó helyzetet általában szatirikus vagy humoros tekintetben tekintenek meg. Ezért a vígjáték és a szatirikus vígjáték nem váltja ki ugyanazt a reakciót a közönségben.
A humor egyfajta képregény, amelynek különleges eszközei vannak a nevető hatás elérésére. Általános szabály, hogy a komikus humor nem célja az emberi sértések és hiányosságok elítélése. A vígjátékban leggyakrabban jóleső hozzáállás figyelhető meg valamilyen abszurdumhoz, amely mosolyt vált ki és örömet okoz a nézőknek. A vígjátékban láthatja, hogy a szereplők teljesen abszurd helyzetekbe kerülnek, és megpróbálnak minden lehetséges módon kiszabadulni tőlük.
Az emberek a vígjátékokat azért nézik, hogy kikapcsolódjanak, és nem keresnek bennük valami rejtett jelentést. Éppen ezért a vígjáték műfaj mindig is olyan népszerű volt. De a szatirikus komédiákban a szerző leggyakrabban rosszindulatú cselekedeteket, a társadalmi konfliktusok csúnya megnyilvánulásait és alacsony motívumokat ítéli meg és nevetségessé teszi. Kiderült, hogy a szatírában a nevetést használják a kollektív kritika eszközeként.
A szatirikus vígjátékok képesek cenzusos nevetést és tagadó nevetést kiváltani. Ennek pedig kevés köze van egy jópofa mosolyhoz.
A szépirodalomban is jelentős szerepe van a szatírának. Különleges jelentést kapnak a mesék és a szatíra szatíra. A fenti leírások alapján meg lehet különböztetni a vígjáték és a szatíra közötti fő különbségeket:
Először is, a komikus humornak nincs értékelő funkciója. De a szatíra élesen felmondja az emberi sértéseket és befolyásolja a köztudat kialakulását.
Másodszor, minden komikus technika a helyzetek abszurditására épül, és szavakon játszik. A szatírában pedig a hősök karikatúrájának és a groteszknek az elemeit használják.
Harmadszor, a hétköznapi vígjátékban a humor jóindulatú poénban fejeződik ki. De egy szatirikus vígjáték mindig vádló álláspontot tükröz, amelyet dühös nevetéssel lehet megerősíteni.
Kiderült, hogy a szatíra és a komédia teljesen más hatással van a nézőre. A szatirikus az embert egy adott helyzet kemény kritikájára taszíthatja. Nos, a jó hangulatú vígjáték gyakran csak pozitív érzelmeket vált ki a nézőben, és segít megszabadulni a mindennapi problémáktól.
