A modern televíziózás alapjául szolgáló tudományos koncepciót a 19. század végén fogalmazták meg. 1980-ban egymástól függetlenül a francia Maurice LeBlanc és az amerikai William Sawyer felvetette a képek gyors egymás utáni szkennelésének ötletét.
A televízió feltalálása több évtizedet vett igénybe, és több tucat világhírű tudós erőfeszítéseire volt szükség. Ennek eredményeként a televízió az emberiség egyik fő vívmányává válhat a 20. században.
A televízió fejlődésének története
1984-ben Poil Gottlieb Nilkov német tudós szabadalmaztatta a mechanikus képpásztázás módszerét, amely alapvető fontosságúvá vált a televíziós technológia továbbfejlesztése szempontjából.
A modern televízió feltalálása felé tett újabb lépés Boris Lvovich Rosing, a Pétervári Műszaki Egyetem professzorának fejlesztése volt, aki 1911. május 22-én egy geometriai ábra képét kapta az általa tervezett képcső képernyőjén, amely volt a világ első televíziós közvetítése.
A következő fejlesztő, aki jelentős mértékben hozzájárult a televízió fejlődéséhez, John Skódi mérnök, John Logdi Byrd volt. 1925-ben sikerült átadnia az emberi arc első felismerhető képét. Egy évvel később, Londonban bemutathatta az első mozgóképeket továbbító televíziós rendszert.
Az 1920-as évek végén Eletric tábornok úttörő szerepet játszott a televíziós produkcióban, bemutatva az első működőképes rendszert. Saját kutatási és fejlesztési központjában fejlesztették ki Ernest Aleksanderson svéd mérnök irányításával.
Az elektronikus televíziózás kezdete
1932-ben az RCA amerikai kutatólaboratórium a világon elsőként mutatott be televíziót adó elektroncsővel. Ez jelentette az elektronikus televíziózás kezdetét. A bemutatott prototípus ikonoszkópot használt a tervezésében, amelyet még 1923-ban szabadalmaztatott Vladimir Zvorykin orosz emigráns.
1936 végén az első gyakorlati használatra alkalmas televíziókészüléket az USA-ban mutatta be az RCA laboratórium.
Első sorozatgyártású tévé
Három évvel később, 1939-ben az RCA laboratórium bemutatta az első televíziót, amelyet széles körű értékesítésre szántak az Egyesült Államokban. A New York-i világkiállításon mutatták be. Ezt a tévét egyszerre négy változatban mutatták be - három konzol és egy asztali asztal, amelynek öt hüvelykes képernyője volt, RCA TT-5 néven. Valamennyi modellt kézműves diószekrényekben gyártották.