A Föld bolygó felszínén rengeteg hegylánc található. Hegyek szinte az összes kontinensen megtalálhatók. Az összes hegyvidéki rendszer közül a hegymászók és felfedezők figyelmét továbbra is a Himalája vonzza. Ezek az ázsiai hegyek csaknem két és fél ezer kilométerig húzódnak. Itt található a világ legmagasabb csúcsa - a Mount Everest.
A Himalája gyöngyszeme
Az Everest fenségesen emelkedik a himalája havasok között 8848 méter magasra. A hegyet gyakran átvitt értelemben a bolygó magaslati pólusának nevezik. Földrajzilag az Everest Kína és Nepál határán található, de maga a csúcs a kínai területhez tartozik, megkoronázva a Himalája fő gerincét.
A csúcs másik neve a Chomolungma, amely tibeti fordításban szó szerint azt jelenti, hogy "az élet isteni anyja". A nepáliak a csúcstalálkozót "Istenek Anyjának" nevezik. Az "Everest" elnevezést a 19. század közepén javasolták a brit indiai felmérés vezetőjének, George Everestnek a megörökítéséhez.
Az Everest tette közzé csúcsméréseit, amelyek után Chomolungmát elismerték a bolygó legmagasabb csúcsaként.
Az a terület, ahol az Everest található, egyike azon kevés helyeknek a bolygón, amelyet a civilizáció nem rontott el. A csúcsra vezető útvonalat a világ egyik legérdekesebb és legizgalmasabbjának tartják. Ahhoz, hogy jól láthassa az Everest csúcsát, jelentős távolságot kell megtennie. De akik ezt az utat járják, jutalmat kapnak az előttük megnyíló kilátással.
Everest - az erős szelleműeknek
Megjelenésében a Chomolungma egy kissé meredekebb déli lejtővel rendelkező piramisra emlékeztet. A magas hegyláncról minden irányba gleccserek terjedtek, amelyek körülbelül 5000 méteres magasságban törnek le. A meredek déli lejtő nem képes magában tartani a jeget és a havat, ezért ki van téve. Jégmentes és a hegyi piramis bordái.
Az emberek több évtizeden át próbálták meghódítani a világ legmagasabb csúcsát. De csak 1953. május végén a következő expedíció két bátor tagja megtette az Everest első sikeres emelkedését. Azóta sok merész meglátogatta a csúcsot, bár nem minden emelkedés volt sikeres. Ennek oka az alacsony hőmérséklet, az oxigénhiány és a zivataros szél lerázza a hegymászókat a lábukról.
Csak néhány megálló után lehet feljutni a csúcsra.
Az elmúlt fél évszázad során a világ minden tájáról több mint kétezer hegymászó kereste fel Chomolungmát. Az ilyen emelkedők története tele van tragikus eseményekkel: több mint egy tucat ember halt meg fagyásokban, oxigénhiányban és szívelégtelenségben. Sajnos, még a hegymászó szakmai képzés és a modern felszerelés sem garantálja a sikert egy olyan veszélyes vállalkozásban, mint az Everest meghódítása. A büszke és fenséges csúcs nem bocsát meg hibákat és gyengeségeket.
