Mi Az éghajlat Oroszországban

Tartalomjegyzék:

Mi Az éghajlat Oroszországban
Mi Az éghajlat Oroszországban

Videó: Mi Az éghajlat Oroszországban

Videó: Mi Az éghajlat Oroszországban
Videó: Földrajz 10. o. - Oroszország 2024, November
Anonim

Oroszország a világ legnagyobb országa, és területe nyugatról keletre nagyon erősen, északról délre pedig meglehetősen erősen húzódik, ezért több különböző éghajlati zónát vagy zónát foglal magában. Különböző tényezőktől függően a különböző zónák éghajlati jellemzői kissé eltérhetnek. Például a tenger közelsége mindig befolyásolja, általában enyhítő tényező.

Mi az éghajlat Oroszországban
Mi az éghajlat Oroszországban

Utasítás

1. lépés

A sarkvidéki éghajlat a sarkvidék legészakibb régióira jellemző. A terület természetes zónái: tundra és sarkvidéki tajga. A föld nagyon keveset melegszik, az év nagy részében rendkívül alacsony a levegő hőmérséklete. A növény- és állatvilág nagyon kevés. A sarki éjszaka a tél nagy részében tart, ami még súlyosabbá teszi ezt az éghajlatot. Télen a hőmérséklet gyakran -60 fokig csökken. Általában az éghajlati tél ezeken a helyeken körülbelül 10 hónapig tart. A nyár nagyon rövid és hideg, a levegő ritkán melegszik +5 fölé. Kevés a csapadék, általában hó formájában esik. Az Északi-sark szigetei kissé melegebbek, mint a szárazföld.

2. lépés

A szubarktiszi éghajlat az Északi-sark déli részén fekvő területekre jellemző, ez az északi sarkkör területe. A tél kissé enyhébb, mint az Északi-sarkvidéken, de még mindig nagyon hosszú. A nyári átlaghőmérséklet +12 fok. A csapadék mennyisége évente 200-400 mm. A szubarktiszi régiókat a ciklonok állandó jelenléte, a felhőzet és a meglehetősen erős szél jellemzi. A sarki éjszaka itt is nagyon észrevehető.

3. lépés

Oroszország legjelentősebb részét mérsékelt éghajlat uralja. Területe akkora, hogy általában ez az öv régiónként fel van osztva: mérsékelten kontinentális, kontinentális és élesen kontinentális. A monszun éghajlat is hozzájuk adódik, mivel Oroszországban szintén a kontinentális hatása alatt áll. A mérsékelt éghajlatot a téli és a nyári hőmérséklet közötti éles esés jellemzi.

4. lépés

Közép-Oroszországra és környékére mérsékelt kontinentális éghajlat jellemző. A nyár meglehetősen meleg, júliusban a hőmérséklet gyakran eléri a +30 fokot, de a tél fagyos, a -30-as hőmérő leolvasása nem ritka. Minél közelebb van az Atlanti-óceánhoz, több a csapadék. Általában ezt az éghajlatot nagyban befolyásolják az Atlanti-óceán felől érkező légtömegek. Északon a csapadék általában bőséges, de délen kissé hiányzik. Ezért a természetes zónák, ugyanazon éghajlat ellenére, sztyeppénként változnak.

5. lépés

A kontinentális éghajlat az Uralra és Nyugat-Szibériára jellemző. Az atlanti légtömegek egyre kontinentálisabbá válnak, az éghajlat az ő hatásukra alakul ki. A téli és a nyári hőmérséklet közötti különbség még jobban megnő. Január átlaghőmérséklete körülbelül -25, júliusban +26. A csapadék is egyenetlenül oszlik el.

6. lépés

Élesen kontinentális éghajlat figyelhető meg Kelet-Szibériában. Ez az éghajlat egyenletesebb, mint az előző kettő. Alacsony felhőzet és alacsony csapadék jellemzi (leggyakrabban nyáron). A téli és a nyári hőmérséklet közötti különbség még jobban észrevehető, a nyár nagyon meleg, a tél pedig rendkívül hideg. Ebben az éghajlaton csak tajga van, mivel észak és dél között szinte nincs különbség.

7. lépés

A monszun éghajlata a Távol-Keleten figyelhető meg. Befolyásolja mind a szárazföldről érkező légtömeg, mind a trópusi ciklonokkal rendelkező tengeri áramlatok. Télen a kontinensről a hideg levegő az óceán felé mozog, nyáron pedig fordítva. Az éghajlatot erős szél jellemzi, rengeteg monszun van (a monszun különösen erős szél). A tájfunok nem ritkák nyáron. Sok a csapadék, de főleg meleg időben.

Ajánlott: