A műszer pontossági osztályának vagy a saját mérések pontosságának meghatározásához időnként meg kell határozni az abszolút hibát. Az abszolút hiba az a szám, amellyel a mérési eredmény eltér a valós értéktől.
Szükséges
- - eszköz (mérleg, óra, vonalzó, voltmérő, ampermérő stb.);
- - egy darab papír;
- - toll;
- - számológép.
Utasítás
1. lépés
Vizsgálja meg azt az eszközt, amellyel méréseket fog végezni. Ha mérleggel mér, ellenőrizze, hogy a nyíl nulla-e a kísérletezés előtt. Ha időtartamot mér, használjon másodlagos órát vagy elektronikus stoppert. Használjon elektronikus hőmérőt a hőmérséklet mérésére, ne pedig higanyra. Válassza ki azt az eszközt, amelyen a felosztások száma maximális, minél több osztással rendelkezik, annál pontosabb lesz az eredmény.
2. lépés
Végezzen el több mérést, minél több az eredmény, annál pontosabban kerül kiszámításra a valódi érték. Például többször mérje meg az asztal hosszát, vagy olvassa el többször a voltmérőt. Győződjön meg arról, hogy az összes mérést pontosan végezték, és méretükben nem különböznek egymástól, kizárva a durva hibákat.
3. lépés
Ha az összes eredmény megegyezik, arra a következtetésre kell jutni, hogy az abszolút hiba nulla vagy a mérés túl durva.
4. lépés
Ha az eredmények eltérnek, keresse meg az összes mérés számtani átlagát: adja hozzá az összes kapott eredményt, és ossza el a mérések számával. Így a lehető legközelebb áll ahhoz, hogy megtudja a valódi értéket, például az asztal hosszát vagy a vezetékek feszültségét.
5. lépés
Az abszolút hiba megtalálásához vegye ki az egyik értéket, például az első mérést, és vonja le az előző lépésben számított számtani átlagból.
6. lépés
Számítsa ki az abszolút hiba modulusát, vagyis ha a szám negatív, akkor távolítsa el az előtte lévő "-" jelet, mivel az abszolút hiba csak pozitív szám lehet.
7. lépés
Számítsa ki az összes többi mérés abszolút hibáját.
8. lépés
Jegyezze fel a számítási eredményeket. Az abszolút hibát görög Δ (delta) betűvel jelöljük, és a következőképpen írjuk: Δx = 0,5 cm.
