A hajógyártás az egyik legrégebbi ipar. Története az első hajókkal és tutajokkal kezdődik, amelyeket a tömör fatörzsekből vájtak ki, és folytatja a modern rakétahajókat és vonalhajókat.
A hajógyártás megjelenése a víztérrel elválasztott népek közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének köszönhető. Ebben az időszakban jelentek meg az első hajók, amelyek evezõk segítségével mozogtak, és a vitorlát kisegítõ erõként nagyon ritkán alkalmazták. A szláv nyelv minden csoportjában megtalálható a "hajó" szó (a ugat"). Az ókori orosz hajókat rudakból készítették, és kéreggel burkolták őket. Az oroszok már a 18. században átkeltek a Kaszpi-tengeren, a 19. században pedig a Fekete-tenger teljes jogú uraivá váltak. A XII. Században fedélzeti hajókat építettek, amelyeket tengeri csatákra szántak. A harcosokat és az evezőket fedélzetükön szállásolták el. A vitorlás hajók megjelenése hozzájárult a hajózási területek bővüléséhez, és nagy földrajzi felfedezések korához vezetett. Csak néhány évtized alatt látogatta meg a spanyol flotta a Világ-óceán minden régióját, Oroszországban pedig rendszeres flottát alapítottak I. Péter uralkodása alatt, aki számára kiemelt fontosságú volt a tengerekhez való szabad hozzáférés lehetõsége. A hajók stratégiai célja ma a vízi utakon és a szomszédos kontinentális régiókban nyugodt környezet megteremtése és fenntartása volt, amely hozzájárul a nemzeti érdekek és a az ország biztonsága minden területen. Ellenségeskedés esetén a flotta szerepe a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul a fegyveres erők azon tevékenységeihez, amelyek célja a legkedvezőbb feltételekkel az állam és szövetségesei elleni agresszió gyors felszámolása. Most a hajógyártás az állam által támogatott legfontosabb iparágak. Nagy hatással van az ország világpolitikai helyzetére, védelmi képességére és gazdaságára.
