A pszichológia önálló tudományként jelent meg a 19. század közepe táján. A mentális folyamatok és jelenségek tana csak az emberi agy felépítésével kapcsolatos ismeretek megjelenésével kezdett aktívan fejlődni. Kísérleti tudománygá válva a pszichológia felszívta mind a bölcsészettudomány, mind a természettudomány eredményeit. Ezért bizonyult e tudományág kapcsolata a tudás más ágaival olyan erősnek és sokoldalúnak.
A pszichológia helye a modern tudományrendszerben
A pszichológia területére eső problémák nagyon összetettek és változatosak. Ez megnehezíti a tudomány helyének pontos meghatározását a tudományos ismeretek rendszerében. Az évek során heves viták folynak a pszichológusok között arról, hogy a pszichológiát humanitárius vagy természetes tudományágnak kell-e tekinteni.
Erre a kérdésre nem lehet egyetlen helyes válasz, mivel a pszichológia ágainak egy része szorosan kapcsolódik a bölcsészettudományhoz, másik része pedig szorosan a természettudományokhoz.
A mérvadó szovjet tudós, B. M. A tudományos módszertan területén végzett munkájáról ismert Kedrov a tudományos ismeretek úgynevezett nemlineáris osztályozását javasolta, a pszichológiát egy háromszög közepére helyezte, amelynek csúcsa a filozófiai, a természeti és a társadalmi tudományág volt. Ez a nézet a pszichológia modern tudományrendszerben elfoglalt helyéről tűnik a leginkább elfogadhatónak, mivel megfelelően tükrözi az interdiszciplináris tudományos kapcsolatokat.
Kapcsolatok a pszichológia és más tudományok között
Lehetetlen elképzelni a pszichológia fejlődését a fizikával, a nyelvtudománnyal, a logikával és a matematikával való széleskörű kapcsolatok nélkül. Az egyének és csoportok interakciójában előforduló jelenségek közelebb hozzák a szociálpszichológiát a szociológiához és a politikatudományokhoz. Az ember egyéni pszichéjének fejlődése a felnövekedés során nem érthető meg a fiziológia és az orvostudomány figyelembevétele nélkül.
A pszichológiának szoros történelmi kapcsolatai vannak a filozófiai ismeretekkel, mivel egy időben különálló tudományként tűnt ki pontosan a filozófiától. Az elméleti pszichológusok által megoldott filozófiai problémák közül meg lehet nevezni a kutatási tevékenység módszertanának, a pszichológiai tudomány tárgyának azonosításának és tisztázásának problémáit.
A pszichológiát és a filozófiát az emberi tudat megjelenésének és a gondolkodás alapelveinek tanulmányozásához való felhívás kapcsolja össze.
A pszichológiai tudományt biológia nélkül is nehéz elképzelni. Ez annak köszönhető, hogy a mentális folyamatoknak és állapotoknak biológiai alapja van. A mentális folyamatok tanulmányozása során a központi idegrendszer morfológiája és a magasabb idegi aktivitás fiziológiája terén felhalmozott ismeretek különös jelentőséggel bírnak.
A pszichológia és a szociológia nagyon szorosan összefonódik és keresztezi egymást. A pszichológusok tudják, hogy a mentális jelenségek és az emberi viselkedés társadalmilag kondicionált. A tanulmány tárgya itt az egyén, az embercsoportok és a közöttük fennálló kapcsolat. Gyakran előfordul, hogy a szociológiai és pszichológiai kutatásokat egy komplexumban végzik.
Az egész tudományterület egészére jellemző a kölcsönös befolyásolás, az érdeklődési körök metszése és a kapcsolódó tudományok kutatási tantárgyai. A pszichológia és más tudományok közötti interdiszciplináris kapcsolatok szélessége kölcsönösen gazdagítja az egyes tudományos ágakat, lehetőséget biztosítva a kutatók számára, hogy mélyebben behatolhassanak a mentális és szociálpszichológiai jelenségek lényegébe.
