A Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója, amely a legközelebb helyezkedik el a központjától. A tudósok régóta törekednek a Merkúr jobb megismerésére. De csak a NASA Messenger nevű készülékének elindítása után vált lehetővé annak megismerése. Ez a szonda lett a Merkúr első mesterséges műholdja.
Messenger: a Föld bolygója
A Messenger bolygóközi szondát 2004. augusztus elején indították el a Canaveral-foktól amerikai szakemberek. Az eszköz neve angolról fordítva "messenger". Ez a név tökéletesen tükrözi a szonda küldetését, amelynek célja a Földtől távol eső Merkúr bolygó elérése volt, és a tudósok számára érdekes adatok gyűjtése. Az űrhajó egyedülálló repülése sok kutató figyelmét felkeltette, lelkesen várva a Merkúr első eredményeit.
A Föld hírnökének útja csaknem hét évig tartott. Ez alatt az idő alatt a készülék több mint 7 milliárd kilométert repült, mivel számos gravitációs manővert kellett végrehajtania, csúszva a Föld, a Vénusz és maga a Merkúr mezői között. Egy mesterséges jármű útja az űrkutatás történetében az egyik legnehezebb küldetésnek bizonyult.
2011 márciusában a próba több kiszámított találkozójára került sor a Merkurival, amelynek során a Messenger kijavította pályáját és bekapcsolta az üzemanyag-megtakarítási programot. A manőverek befejeztével a szonda valójában a Merkúr mesterséges műholdjának bizonyult, amely optimális pályán kering a bolygó körül. A földi hírnök kezdte teljesíteni küldetésének fő részét.
A Merkúr mesterséges műholdja az űrőrön
A Merkúr mesterséges műholdaként a Messenger szonda 2013. március közepéig működött, mintegy 200 km magasságban keringve a felszínen. A bolygó közelében tartózkodása alatt a szonda rengeteg hasznos információt gyűjtött és továbbított a Föld felé. Az adatok nagy része annyira szokatlan volt, hogy megváltoztatta a tudósok szokásos megértését a Merkúr tulajdonságairól.
Ma ismertté vált, hogy az ókorban vulkánok voltak a Merkúron, és a bolygó geológiai összetétele összetett és változatos. A Merkúr magja olvadt fémből készül. Van egy mágneses mező is, amely azonban meglehetősen furcsán viselkedik. A szakembereknek még mindig nehéz pontos következtetéseket levonniuk a bolygón lévő légkör jelenlétéről és lehetséges összetételéről. Ehhez további kutatásokra lesz szükség.
A tudósok számára további bónuszt jelentett a Naprendszer egyedi "fotóportréja", amelyet a Merkúr első mesterséges műholdja készített. A fotó szinte az összes bolygót megörökíti a Naprendszerben, az Uránusz és a Neptunusz kivételével. Miután 2013-ban befejezte tudományos küldetését, a NASA szondája felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a Földhöz legközelebb eső űrobjektumokkal kapcsolatos elképzelések kidolgozásához.
