Az "érzékeny" szó szó szerint "érzékeny" -t jelent. A szenzitív periódus az a korszak az ember életében, amelyet különleges érzékenység jellemez bizonyos hatásokra.
A psziché kialakulásának és fejlődésének lehetőségei nem nevezhetők határtalannak: az egyes mentális funkciók kialakulásához a természet szigorúan megmérte az időt. Ha egy gyermek valamilyen okból (például halláskárosodás miatt) 5 éves kora előtt nem tanult meg beszélni, akkor szinte lehetetlen a beszédét később fejleszteni, még akkor is, ha helyreáll a hallás. Az a személy, aki csecsemőkorában megvakult és felnőttkorában látta látását, rendkívül nehéz megtanulnia a látás „használatát”.
Az összes fenti példában elmaradt az az idő, amikor a megfelelő funkciók kialakulásának kedvező körülményei zajlottak le a test egészében és különösen a központi idegrendszerben. Amikor ez az idő eltelt, a külső hatásoknak már nem volt különösebb jelentése - az idegrendszer nem tudott "reagálni" rájuk.
Minden érzékeny periódus megfelel bizonyos mentális daganatoknak - azoknak a funkcióknak és tulajdonságoknak, amelyek korábban nem léteztek. A neoplazmák megjelenése a mentális fejlődés minőségi ugrása. Az ilyen ugrás feltételeit az agy megfelelő részeinek és funkcionális szerveinek érése hozza létre. De ezek a feltételek továbbra is megvalósítatlan lehetőségek maradnak, ha nem felelnek meg annak a környezetnek a "válaszára", amelyben a gyermek fejlődik.
A mentális fejlődés egyik feltétele a gyermek elhelyezése az érzékeny időszaknak megfelelő társadalmi helyzetben. Például a 7 és 10 év közötti életkor érzékeny az önkényes viselkedés, figyelem és más mentális folyamatok kialakulására. A megfelelő külső feltételeket az iskolai oktatás és annak követelményei hozzák létre.
A fejlődés megszakad, ha a környezet nem felel meg az érzékeny időszak képességeinek. Például az 1, 5 és 2, 5 év közötti életkor különösen kedvez a nyelvi normák asszimilációjának. Ha ebben az időben a felnőttek folytatják a "lisztezést", a gyermekkel egy speciális "gyermeki" nyelven beszélgetnek, megismételik az általa kitalált "szavakat", ez késleltetheti a beszéd fejlődését. A beszéd helyes fejlődését ebben az időszakban és a jövőben is elősegíti a felnőttek helyes, hozzáértő beszéde, amelyet a gyermeknek hallania kell.
A mentális fejlődés másik fontos feltétele a gyermek bevonása az érzékeny időszaknak megfelelő tevékenységekbe. Például egy tinédzser számára a társakkal való társas érintkezés általában a vezető tevékenység. Ha egy tinédzser a felnőttek nyomására továbbra is az iskolára koncentrál a kommunikáció rovására, a jövőben akár felnőttként is nehézségei lehetnek a társadalmi kapcsolatok kialakításában.
Az érzékeny fejlődési időszakok kihagyásának legszembetűnőbb példája a Mowgli-gyerekek tragédiája. Ezeknek a gyermekeknek az emberi mentális funkciói kifejezetten korlátozottan alakíthatók ki, vagy egyáltalán kudarcot vallhatnak, mivel e funkciók kialakulásának érzékeny periódusai már elmúltak.
