A megfelelő testtartás kiválasztása a meditációhoz az egyik legfontosabb feltétel a helyes gyakorláshoz, különösen az ülő meditáció esetében. A jól elhelyezett klasszikus testtartás lehetővé teszi, hogy ellazuljon, megérezze saját lélegzetét, és ne vonja el a figyelmét a test kellemetlenségei.
A klasszikus légzési meditációnak vagy az ülő meditációnak olyan testtartás-készlete van, amelyekben a test a legmegfelelőbben osztja el a belélegzett levegőt, a legkevesebb fáradtságot a hosszan tartó ülés során, és könnyen elernyed.
A lótusz póz típusai
Általánosan elfogadott, hogy a meditáció legjobb pozíciója a lótusz helyzet. Annak ellenére, hogy egyértelmű előnyei vannak más testhelyzetekkel szemben (megnyugtatja a légzést, növeli a véráramlást a hát, a lábak és a hasizmokban), a padmasana vagy a lótusz helyzet nem mindenki számára megfelelő. Először is, az életkorú, rugalmatlan testű emberek számára ez elég nehéz. Másodszor, egyszerűen kényelmetlen lehet a meditáció és a figyelemelterelés.
A fél lótusz pózt vagy siddhasanát valamivel könnyebb végrehajtani. Ebben keresztbe kell tennie a lábát, a lábát az ellentétes combokra kell helyezni. A fél lótusz végrehajtásához meglehetősen hosszú fizikai felkészültségre is szükség van, amely fejleszti a rugalmasságot, így a póz szintén nem mindenki számára megfelelő. Ennek ellenére a siddhasana nagyon hasznos a szervek vérellátásának javítása, az alsó gerinc és a rugalmasság fejlesztése szempontjából. A lótusz vagy fél lótusz helyzetben való próbálkozás súlyos fájdalomhoz vezethet, ha a meditátornak sérülései vagy lábbetegségei vannak, valamint a keresztcsont betegségei.
A lótusz legegyszerűbb változata, amelyben bármely meditátor beülhet, a "török" póz vagy sukhasana. A test könnyen elfogadja a sukhasanát, a lábak nem fáradnak el, a hát pedig általában egyenes marad. Ez a helyzet bármely életkorú személy számára ajánlható, bármilyen egészségi állapotban, kivéve a nagyon súlyos lábsérüléseket (térd- vagy sípcsont-törések).
Egyéb ülő meditációs pózok
Az egyik legkíméletesebb meditációs testhelyzet a térdre ülés. Csak térdre kell ülnie, ki kell igazítania a hátát, és kezét csípőre kell tennie. A póz nagyon könnyű, így az ember egyenletesen és erőteljesebben lélegezhet a meditáció során. Ennek a helyzetnek az egyszerűsítése érdekében használhat egy kis kemény betétet, amely egyfajta réteget képez a lábak és a fenék között, vagy egy speciális kis padot, amely alatt eltávolíthatja a lábát.
A légzés meditációjának legkényelmesebb testtartását az "egyiptomi póznak" tekintik: egy karfás, szilárd székre kell ülni, lábát derékszögben, a kezét pedig a kartámaszon.
Ne felejtsük el, hogy a meditáció során lehetséges és szükséges a testtartás megváltoztatása, hogy a test problémamentesen pihenhessen és működhessen. Minden ülő helyzetben nagyon fontos, hogy egyenesen tartsa a hátát, hogy ne gyakoroljon nyomást a belső szervekre.
