A racionális gondolkodás alapja a józan ész és a következetesség. Az irracionális gondolkodásmóddal ellentétben elsősorban nem az érzések, az intuíció, hanem a tények, az ellenőrzött adatok és a következtetések láncolatai is felépülnek.
A racionális gondolkodás lényege
A racionális gondolkodás fő megkülönböztető jegyei a logikai alapok és a gyakorlati orientáció. A racionalizmusban rejlő személy megpróbálja ésszerűen, helyesen cselekedni, a legjobb megoldást keresni, és nem rohan cselekedni konkrét terv hiányában.
A racionális gondolkodás alapjául szolgáló elvek eltérőek lehetnek. Végül is a különböző emberek képesek saját ötleteket kialakítani arról, hogy mi a jó, milyen döntés lesz helyes. Mindez egy adott ember világnézetén múlik. Ezért nem maga a racionális típusú érveléssel kapott döntés a fontos, hanem az a szándék, hogy ésszerűen cselekedjünk, mindent átgondoljunk, konkrét célt érjünk el, mindent kiszámoljunk, különféle lehetőségeket biztosítsak a események kimenetele.
A racionális gondolkodás célja egy adott probléma megoldásának legkevésbé költséges módjának megtalálása a külső és belső erőforrások tekintetében. Egy személynek el kell vetnie a spekulációkat és az érzéseket, és a cselekedetek előnyeire kell összpontosítania. Egy adott ember életelveitől és hozzáállásától függően ez az előny különféle dolgokban fog állni. Ezt a gondolkodásmódot alkalmazhatja mind a munkában, mind a személyes életében.
Racionális gondolkodási módszerek
A racionális gondolkodás módszerei magukban foglalják az elemzést, amelynek eredményeként a legértékesebb adatok azonosíthatók az információáramlásból, és megtalálhatók az ok-okozati összefüggések. Ezenkívül a racionális gabona keresését megkönnyíti a statisztikai adatok felhasználása, a marketing kutatás. Mások tapasztalatai alapján az ember megtalálja a legjobb megoldást magának.
A racionális gondolkodásmód módszerei közé tartozik a következtetés. Indokolással, gondolatlánc építésével és ötleteik fejlesztésével az ember a kívánt következtetésre jut. Fontos az a képesség is, hogy saját nézőpontját érvelje és a fő téziseket megfelelő sorrendben építse fel. Ellenkező esetben a gondolatok összezavarodnak és összezavarodnak.
A racionalista olyan eszközöket használ, mint az összehasonlítás és az ítélet. Bizonyos dolgokról a legteljesebb kép elkészítéséhez néha valamilyen mércére van szükség. Az előrejelzés segít megvizsgálni az események kialakításának lehetséges lehetőségeit, felmérni azok kockázatát és kiválasztani a legjobb cselekvési módot. A tervezés segít előre látni, hogy mi lehet a jövőben. Ezekkel a módszerekkel az ember racionálisan, logikusan gondolkodhat és megalapozott következtetéseket vonhat le.
