A földrengések felszíni rezgések és remegések, amelyeket sokféle ok okozhat. A legtöbb földrengés láthatatlan marad, és jelentős következmények nélkül halad tovább.
A földrengések okai két fő csoportra oszthatók: természetes és mesterséges. Az első csoportba azok a remegések tartoznak, amelyek az emberi tényező beavatkozása nélkül merültek fel. A természetes földrengéseknek három fő oka van: az első típus az úgynevezett meghibásodási földrengéseket tartalmazza. Előfordulásuk fő oka a talajvíz aktivitása. Idővel a víz a föld felszíne alatt meghatározott területeket erodál. Amikor az eróziós terület elég nagy lesz, a felső rétegek a keletkező üregbe esnek. Az ilyen földrengések helyi jellegűek és leggyakrabban nem károsítanak különböző struktúrákat, a második típus pedig a vulkáni földrengéseket tartalmazza. Általában a vulkán belében felhalmozódott földgáz hirtelen felszabadulása okozza. Néha a kitörést földcsuszamlás földrengések kísérik, amelyek oka a magma felszabadulásának eredményeként kialakult üreg. Leggyakrabban bolygónkon fordulnak elő tektonikus földrengések. Ez a típus a legpusztítóbb, és néha hatalmas károkat okoz a szerkezetekben. A tektonikus remegést a kéreglemezek elmozdulása okozza. Az ember okozta földrengések okai lehetnek erős robbanások és a tározók feltöltése. A statisztikák azt mutatják, hogy az ember okozta földrengések a legkevésbé veszélyesek az emberekre. A földrengés fő jellemzője annak nagysága. Tizenkét pontos skálán határozzák meg. Meg kell jegyezni, hogy azokon a helyeken, ahol a remegés viszonylag gyakran előfordul, inkább nem emelnek sokemeletes épületeket és viszonylag instabil szerkezeteket.
