"A reggel bölcsebb, mint az este" - mondja egy régi közmondás. Nagyon régen fedezték fel, hogy az alvás közvetlenül kapcsolódik a memóriához és a tanuláshoz. De a tudósok csak nemrégiben tudták igazolni ezt a mintát az alvás közben bekövetkező folyamatok azonosításával.
Szinapszis elmélet
Népszerű elmélet szerint alvás közben az agy megtisztul a nap folyamán kapott felesleges információktól. Elmondása szerint napközben az agysejteket, az idegsejteket folyamatosan "bombázzák" a szomszédos sejtekből származó különféle információkkal. E folyamat során olyan kapcsolatok keletkeznek közöttük, amelyeket egyébként szinapszisoknak nevezünk.
Alváskor a sejtek nem csak megtöltődnek, hanem túl vannak terhelve információkkal, amelyek között többek között van egy teljesen haszontalan is. Éjszaka pedig, amikor kívülről nem érkezik információ, az agy gyökeresen átrendezi tevékenységét, kiküszöbölve azokat a szinapszisokat, amelyek nem rendelkeznek hasznos teherrel.
Néhány évvel ezelőtt amerikai tudósok kísérletileg bebizonyították, hogy egy ilyen éjszaka alatt az idegsejtek közötti tér "tisztítása" mintegy 60 százalékkal megnő. Ezekben a kialakult fülkékben az agysejtek felszabadítják a nap folyamán felhalmozódott béta-amiloid fehérjét, amely napközben termelődött. Ezt a fehérjét fehérje salaknak nevezik, amelyek nemcsak a memorizálás folyamatát, hanem általában az agyi aktivitást is negatívan befolyásolják.
A felesleges szinapszisok eltávolításával egyidejűleg az agy megnöveli a hasznosakat annak érdekében, hogy másnap felfoghassa a szükséges információkat. Ezért ajánlott azoknak az embereknek, akiknek a munkája nagy mennyiségű információ memorizálásával jár, például színészeknek, hogy reggelente megjegyezzék és megszilárdítsák a friss információkat.
Információk rendezése
Amellett, hogy megtisztítja az agyat a felesleges információktól, éjszaka rendezik. Ez az elmélet a fiziológiából származik, és legismertebb neve Hopsen-McCartley aktivációs szintetikus elmélet.
Elmondása szerint napközben, elmélkedve valamin vagy megpróbálva megoldani valamilyen problémát, az agy kialakítja az úgynevezett memóriaköröket, amelyek az ember számára legfontosabb eseményekhez kapcsolódnak. A REM-alvás, más néven álom alvás alatt kaotikusan gátolja az agy bizonyos területeit és aktiválja a memóriaköröket. Sőt, leggyakrabban az újonnan alakult körök vesznek részt ebben a folyamatban, vagyis azok, amelyek fájó problémához vagy feladathoz kapcsolódnak. Még nem világos, mi ösztönzi e szakaszok elindítását. Ám alvás közben végzett munkájuk lehetővé teszi a korábban leírt szinapszisok használatát a rossz lehetőségek kiszűrésére és a legoptimálisabbak kiválasztására.
Ezért gyakran ébredés után az ember helyesen dönt, még csak nem is sejtve, hogy álmában tette.
