A "cirkusz" szó a latin cirkuszból származik - "kör". Így az előadóművészet e típusának neve már maga is a kör alakját jelzi. A cirkuszi épület és az aula, ahol az előadás zajlik, és az aréna, amely a központja, ilyen formában van.
A kör alakja közvetlenül kapcsolódik a cirkuszi művészet keletkezéséhez és történetéhez.
Cirkusz története
A legelső cirkuszok az ókori Rómában jelentek meg. Ezek azonban nem mai értelemben vett cirkuszok voltak, tornászok és akrobaták nem léptek fel ott. Az ókori római cirkuszokban szekérversenyeket és lóversenyeket rendeztek. A modern világban a görög "hippodrome" szót használják az ilyen versenyek helyének kijelölésére.
A modern cirkusz születése a 18. század végén történt Londonban, és a lovassporthoz is társult. Az új cirkusz megalkotója - az angol Philip Astley - lovas volt, így azoknak a látványoknak az alapja, amelyeket a létesítmény látogatóinak kínált, éppen a lovas trükkök bemutatása volt, bár az ilyen számokat már akrobatikus vázlatok is kiegészítették.
Később Astley és hívei kibővítették a cirkuszi programot kötéllel sétálók, zsonglőrök, bohócok fellépésével, és mégis a lovas számok maradtak a cirkuszi előadások fő témája körülbelül száz évig. A cirkuszi aréna felépítése a versenyzők teljesítményének figyelembevételével alakult ki.
Lovas trükkök a cirkuszban
A lovaknak zökkenőmentesen és szabályosan kell futniuk. Ezt a sarkok jelenlétében nem lehet elérni, ezért az arénában ne legyenek, azaz kerek legyen.
A versenyzők teljesítményének kényelmét nemcsak a cirkuszi aréna formája, hanem mérete is diktálta. Az aréna átmérőjét 1807-ben állapították meg a párizsi Franconi cirkuszban, és azóta sem változott. Most is ugyanaz marad. Az aréna átmérője a világ minden cirkuszában, bármilyen országban is található, 13 méter (az angol mértékrendszerben - 42 láb). Ezt az átmérőt a fizika törvényei határozzák meg, amelyek alapján lovas trükkök épülnek.
A rá ható centrifugális erő annak a körnek az átmérőjétől függ, amelyen a ló fut. Viszont a centrifugális erő határozza meg azt a szöget, amelyen a ló teste futás közben megdől az arénához képest. 13 m átmérőjű az optimális szög a lovas számára, akinek meg kell tartania az egyensúlyt, miközben a ló farán áll.
Az illuzionisták, tornászok, akrobaták, bohócok és más cirkuszi fellépők számára az aréna alakja és mérete nincs alapvető fontossággal. Számukra azonban az aréna alakjának és méretének változatlansága is fontos a világ minden cirkuszában. Ennek köszönhetően az adott cirkuszban megrendezett számokat nem kell külön adaptálni a túra során.
