A sziklakert egy japán kert. Az európaiak számára ezt meglehetősen nehéz felfogni, mert ez nem csak a tájtervezés eleme, hanem egy darab japán kultúra is. A sziklakert igazi műalkotás, amelyet nem mindenki kap megérteni.
A japán sziklakert eredete szorosan összefügg e nép vallási világképével. A japánok úgy vélik, hogy azt a helyet, ahol sok a kő, maguk az istenek választják meg. A nép kultúrájában ilyen helyek hosszú ideig szentek voltak, tisztaak, reményekkel teliek, jó erők lakják őket. Mára a sziklakertek létrehozása igazi művészetté vált, amelynek esztétikusabb fókusza van. Bár egyesek számára a kert kövei még mindig tisztelegnek a tűz, a hegyek, a szél és a fák szelleme előtt.
A sziklakert fő elemei
A sziklakert gyakran sík terület, homokkal vagy apró kavicsokkal borítva. A legfontosabb elem azonban mindenképpen a kövek. Egy távoli néző számára úgy tűnhet, hogy a kövek teljesen véletlenszerűen helyezkednek el. Valójában ez egyáltalán nem így van. A kőcsoportokból származó kompozíciók bizonyos szabályok szerint vannak elrendezve. Ez egy nagyon fontos pillanat a japán kert létrehozásának művészetében. A kövek legelőnyösebb csoportosítása három, ez megfelel a buddhista triádnak. A homokos alap is fontos szerepet játszik: a gereblye segítségével a barázdákat egy bizonyos módon meghúzzák. Végig kell futniuk a kert hosszú oldalán, különös vonalakat képezve a kövek körül, amelyek vizuálisan hasonlítanak az ívekre.
A japán sziklakert felszíne az óceánt, a vízfelszínt szimbolizálja, és maguk a kövek is olyanok, mint a szigetek. A kert minden látogatója azonban, ha kívánja, elképzelhet valamit a sajátjából, ennek lehetővé kell tennie a pihenést és a mindennapi élet terhe elől való menekülést. Végül is a sziklakert a meditáció helyszíne, amelynek célja a lelki béke és a megvilágosodás.
Különösen érdekes egy japán kertben, hogy bárhová is nézi a látogató, mindig ugyanannyi követ fog látni. Mindezeket a finomságokat át kell gondolni a kert összetételében. Valószínűleg ezért olyan ritka egy igazi japán kert, legalábbis a magántulajdon keretein belül.
Ryoanji Sziklakert
Talán a leghíresebb sziklakert a Ryoanji templom kertje, különben "tizenöt kőből álló kertnek" hívják. Ezt a templomot 1499-ben Soami mester hozta létre. A kert felszínét fehér kavics keretezi, amelynek hátterében tizenöt fekete durva kő van, öt harmonikus csoportra osztva. Mindegyiket zöld moha keretezi.
E kert titka abban rejlik, hogy bármely oldalról nézi is a látogató, a tizenötödik kő mindig szem elől marad. Van egy legenda, hogy csak a megvilágosodottak kapták meg mind a tizenöt követ. E kert természetes kontrasztja és harmóniája sokáig nyomot hagy a látogatók fejében és szívében.
