Két szomszédos víztömeg - a Holt és a Vörös-tenger - köré terjed a vita, melyik tenger a legsósabb. Ha azonban a víz kémiai elemzését vesszük, akkor az előbbiek sótartalma nyolcszor nagyobb, mint az utóbbié.
Mindenki hallott már a Holt-tenger gyógyító tulajdonságairól. Ezek a tulajdonságok elsősorban a víz tulajdonságainak köszönhetők. Ezért a Holt-tenger a névsor élén áll annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy melyik tenger a legzsósabb a bolygón.
Egy mélyedésben található két ősi állam - Izrael és Jordánia közelében. A só koncentrációja eléri a háromszáznegyven gramm anyagot literenként vízzel, míg a sótartalom eléri a 33,7% -ot, ami 8,6-szorosa, mint az egész világ óceánjánál. Ilyen koncentrációjú só teszi a vizet ezen a helyen olyan sűrűvé, hogy egyszerűen lehetetlen megfulladni a tengerben.
Tenger vagy tó?
A Holt-tengert tónak is nevezik, mivel nincs kimenete az óceán felé. A víztározó csak a Jordán folyót táplálja, valamint számos kiszáradó patakot.
A tó magas sókoncentrációja miatt nincsenek tengeri élőlények - halak és növények, de különböző típusú baktériumok és gombák élnek benne.
Az omomicéták a micéliumok csoportja.
Ezenkívül körülbelül hetven olyan oomycetafajt találtak itt, amelyek képesek maximálisan tolerálni a víz sótartalmát. Több mint harmincféle ásványi anyag oszlik el ebben a tengerben, amelyek káliumot, ként, magnéziumot, jódot és brómot tartalmaznak. A kémiai elemek ilyen harmóniája nagyon érdekes só képződményekké fröccsen, amelyek sajnos nem tartósak.
Vörös tenger
Ezt a témát folytatva meg kell jegyezni, hogy az első álláspontot a Holt-tengerrel együtt a Vörös-tenger osztja, amelynek szintén magas a sótartalma a vízben.
Általánosan elterjedt vélemény, hogy az Indiai-óceán és a Vörös-tenger vize nem keveredik a csomópontban, és színében is feltűnően különbözik.
Ázsia és Afrika között tektonikus mélyedésben helyezkedik el, ahol a mélység eléri a háromszáz métert. Ebben a régióban az eső rendkívül ritka, évente csak körülbelül száz milliméter, de a tenger felszínéről már kétezer milliméter a párolgás. Ez az egyensúlyhiány okozza a fokozott sóképződést. Tehát az egy liter víz sótartalma negyvenegy gramm.
Meg kell jegyezni, hogy ezen a helyen a sók koncentrációja folyamatosan növekszik, mivel egyetlen víztest sem folyik a tengerbe, a víztömeg hiányát pedig az Adeni-öböl kompenzálja.
E két tenger egyedisége az ókortól ismert, és ezek a területek még mindig nagyon népszerűek a bolygó lakói körében. Végül is ezekben a tavakban a víz kúraszerű.
