A hóképződés meglehetősen összetett fizikai és földrajzi jelenség, amely különböző szempontok szerint különböző módon magyarázható. A fizika törvényei azonban segítenek legjobban értelmezni a természetét.
Utasítás
1. lépés
Lényegében a hó csak fagyott víz. Ez azonban egyáltalán nem hasonlít az átlátszó jégdarabokra, amelyek általában lefagyasztott víztesteket takarnak. Valójában a hópelyhek is jégből állnak, csak nem homogén tömegből, hanem a legkisebb kristályokból. Számos aspektusuk különböző módon tükrözi a fényt, ezért a hópelyhek fehérek és nem átlátszók, ami valójában.
2. lépés
A hó a légkör gőzéből képződik, és alacsony hőmérsékleten fagy. Először tiszta, átlátszó kristályok jelennek meg. Ezután a légáram felveszi őket, és sokféle irányba viszik őket. Tű és lapos kristályok találhatók, de legtöbbjük hatszögletű.
3. lépés
A levegőben több tíz és száz kristály tapad egymáshoz, amíg méretük annyira meg nem nő, hogy a gravitáció hatása alá kerülnek, és lassan elkezdenek ereszkedni a földre. Annak ellenére, hogy minden hópelyhét ugyanúgy rendeznek el, még senkinek sem sikerült 2 abszolút azonos mintájú hópelyhet találnia.
4. lépés
A tudósoknak több mint 5000 lehetséges hópehely formát sikerült megszámolniuk. Van még egy nemzetközi osztályozás is, amely szerint a hópelyheket csillagokra, táblákra, oszlopokra, tűkre, jégesőre, faszerű kristályokra stb. Méreteik 0,1 és 7 mm között mozognak. A tökéletesen szimmetrikus forma megszerzéséhez a hópelyhének forognia kell, amikor leesik, mint a teteje.
5. lépés
Leszállás után a hópelyhek fokozatosan elveszítik gyönyörű szépségüket és kecses formájukat, kis kerek csomókká válnak. Amikor egy egységes hótakaróba illeszkednek, a hópelyhek között légrétegek képződnek. Emiatt a hó nem vezeti jól a hőt, és kiváló "takaró", amely eltakarja a talajt és megvédi a benne rejtőző növények gyökereit a hidegtől.
6. lépés
Ismeretes, hogy a legnagyobb hópelyhek Moszkvában hullottak 1944. április 30-án. A tenyérre zuhantak, majdnem teljesen eltakarták, és hatalmas madarak gyönyörűen szép tollaként néztek ki. A tudósok így elmagyarázták a történteket: a Franz Josef Land oldaláról hideg levegő hulláma ereszkedett le, a hőmérséklet hirtelen leesett, és hópelyhek kezdtek kialakulni. Ugyanakkor meleg légáramlatok emelkedtek fel a földről, késleltetve azok zuhanását. A légrétegekben maradva a hópelyhek összetapadnak és szokatlanul nagy pelyheket képeznek. Estefelé kezdett lehűlni a föld, és fantasztikus havazás kezdődött.