A nyári olimpiai játékok előestéjén és II. Erzsébet királynő uralkodásának évfordulóján Londonban befejeződött a Shard London Bridge felhőkarcoló építése. Ez az épület jelenleg a legmagasabb Európában, és várhatóan a város szimbólumává válik.
A 310 méter magas és 500 tonnán felüli Shard London Bridge-t Renzo Piano olasz építész tervezte. Az épület hosszúkás piramis formájú, kissé emlékeztet egy üvegszilánkra, amely egyébként teljes mértékben megfelel a felhőkarcoló nevének (szilánk - "szilánk"). Több felfelé irányított, konvergáló, de a legmagasabb ponton nem érintkező éles szögű él miatt a szerkezet azt a benyomást kelti, hogy üreg van benne.
A felhőkarcoló építése során 800 acél alkatrészt használtak fel, a falak 11 ezer üvegpanelből álltak, amelyek a nap alatt csillogtak. A 95 emeleten fényűző lakóterek, irodák, télikertek, egy ötcsillagos Shangri La szálloda található 195 szobával, számos étteremmel és kilátóterasszal (68–72. Emelet). Az előzetes adatok szerint ebben az épületben a lakások költségei 36 millió euróban kezdődnek, négyzetméterár pedig meghaladja a 6000 eurót.
A legmagasabb felhőkarcoló építésének fő befektetője Katar arab állama volt, amelynek Nemzeti Bankja a teljes költség 80 százalékát az épület építésébe fektette, a többi pénz pedig a londoni székhelyű Irive Sellar építőipari vállalaté volt. Vagyoncsoport. Összességében a felhőkarcoló építése 2,35 milliárd dollárba került.
Ma a Shard London Bridge az első helyet foglalja el Európa legmagasabb felhőkarcolói között, és az 59. helyet foglalja el a sokemeletes épületek világranglistáján. Ez a felhőkarcoló azonban sokáig nem tartja vezető pozícióját. Párizsban már emelnek egy 320 méteres Hermitage Plaza tornyot, amelynek 2016-ra kellene elkészülnie. Moszkvában pedig két magas épület épül egyszerre - a 327 méter magas Merkúr városi torony és a Szövetségi torony, amelynek magassága a toronnyal együtt eléri az 590 métert.
