A különböző méretű vállalkozások időről időre szembesülnek krízishelyzetekkel, amelyek megoldásához a jelenlegi helyzet mély elemzése szükséges. Ilyen esetekben a helyzetelemzés nagyon hatékony orvosság a tönkremenetelre. Jó forrás lesz a válság leküzdésére irányuló tevékenységek későbbi tervezéséhez és egy új vállalati stratégia kidolgozásához.
A nehéz helyzetek bármely vállalkozás tevékenységében elkerülhetetlenek. A piaci környezet ingadozása nem hagy reményt a vállalat létére, minden gond nélkül, nem beszélve a havi nyereség állandóan magas szintű biztosításáról.
A felmerülő problémák azonban nem lehetnek végzetesek a vállalkozás számára. A helyzetelemzés, amely az egyik legmegbízhatóbb és időben bevált eszköz, nagyrészt elkerülheti a negatív fejleményeket.
A szituációs elemzés a vállalat (vagy annak részlegei) kilátásainak tanulmányozása, az erősségek és gyengeségek azonosításával. Ennek alapján egyes marketingesek a SWOT-elemzést a szituációs elemzés külön könnyű változatának tekintik. Mindazonáltal ezek a technikák némileg eltérnek, ha összehasonlítjuk az egyes műveletek sorrendjét és jellemzőit.
Helyzetelemzési eljárás
A helyzetelemzés azzal kezdődik, hogy a vállalat vezetője előírja marketingeseinek, hogy "vágják" a szervezet belső és külső környezetét, amelynek eredményeként a menedzsmentnek meg kell valósítania a vállalat által betöltött valós pozíciókat.
A kutatásokat általában bármely vállalat 4 fő tevékenységi körének vetik alá: termelés, ellátás, kutatás és fejlesztés, értékesítés. Gondosan tanulmányozhatóak azonban azok a tevékenységi körök is, amelyek biztosítják a vállalkozás stabil működését: információ, pénzügy, HR és még sok más. A gyakorlatban még mindig azokra a területekre korlátozódnak, amelyek kritikus fontosságúak ebben a helyzetben, mert a kutatások teljes köre (főleg egy nagyvállalat számára) nagyon költséges lehet.
A helyzetelemzés külön szakaszokra oszlik, amelyek között általában a következőket különböztetjük meg:
1. A problémás helyzet megfogalmazása;
2. Egységes kutatási koncepció megfogalmazása.
3. A kutatás tárgyának megválasztása.
4. Közvetlen elemzés.
Gyakran a kutatás során megfelelő klasszikus marketing kutatási eszközöket használnak: kérdőívek, kérdőívek, szórólapok, reklám prospektusok, amelyeket a vállalat termékeinek potenciális fogyasztói között osztanak szét.
Egy ilyen, a vállalat minden tevékenységét átfogóan átfogó elemzést végül egy terjedelmes jelentés testesít meg, amelyben figyelembe veheti a vállalat összes erősségét és gyengeségét, valamint azokat a nehézségeket és lehetőségeket, amelyekkel szembe kell néznie.
Az ennek eredményeként kapott eredmények nemcsak a gazdasági tevékenység helyzetével és kilátásaival kapcsolatos illúziók és sejtések megszabadulását teszik lehetővé, hanem az üzleti folyamat egész későbbi menetének ésszerűsítését is, annak alapvető mechanizmusainak javításával. Egy ilyen értékelés eredményeként a szervezet vezetése új stratégiai és / vagy taktikai kilátásokat vázolhat fel tevékenységének fejlesztése és bővítése során.
A helyzetelemzés alkalmazásának jellemzői
A helyzetelemzés nemcsak válságellenes intézkedésként használható. Éppen ellenkezőleg, a nemzetközi gyakorlatban szokás évente 1-2 alkalommal lebonyolítani, függetlenül a vállalkozás jelenlegi helyzetétől. Még egy sikeres cég esetében is a helyzetelemzés eredményei új fejlődési lehetőségeket mutathatnak, vagy megakadályozhatják a kialakuló nehézségeket.
Ezenkívül az ezzel a módszerrel nyert információk felhasználhatók nemcsak a szervezet legjobb irányításához, hanem az egyes szervezeti egységek munkájának nyomon követéséhez is.
