Csernobil továbbra is a legsúlyosabb katasztrófa a világ nukleáris energiaiparában. A csernobili atomerőmű negyedik reaktorának robbantása után leesett radioaktív csapadék még Észak-Európa országaiba is eljutott, ám ennek a szörnyű tragédiának az oka sok éven át maradt, és pontos meghatározás nélkül.
Csernobil krónikája
A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt a robbanás, amelynek következtében az állomás negyedik atomreaktora teljesen megsemmisült. A legveszélyesebb radioaktív anyagok a környezetbe kerültek, és a következő három hónapban több tucat ember halt meg halálos sugárterápiában. A tűzoltókat, akik eloltották a reaktor gyújtását, rendszeres tűzre hívták, a veszély figyelmeztetése nélkül, és semmilyen védőfelszerelést nem adtak nekik. Abban az időben a csernobili atomerőmű volt a Szovjetunió legerősebb atomerőműve.
A tűz megszüntetése után a tűzoltók tömegesen kezdtek kórházakba kerülni - miközben a szovjet kormány megpróbált elhallgattatni, majd ezt követően elrontotta annak a tragédiának a mértékét, amely ismeretlen hibán történt a világon. A megsemmisült reaktorból plutónium, urán, stroncium, cézium, jód, valamint radioaktív por izotópjai kerültek a légkörbe. Ezeknek a halálos anyagoknak a tömege Kelet-Európán, a Szovjetunió európai részén és Skandinávia országain terült el. A szennyezett radioaktív csapadék nagy része a Fehérorosz SSR földjeire esett.
A katasztrófa oka
A reaktor robbanásának katalizátoráról a mai napig nincs egyértelmű vélemény. Egyes szakértők biztosak abban, hogy ennek oka az eszközök meghibásodása és az atomerőmű építése során elkövetett hibák voltak. Egy másik rész állítólagos esetleges szabotázsról és kísérletekről szól, amelyek elfogadhatatlan terheléshez és a reaktor üzemeltetési szabályainak durva megsértéséhez vezettek. Megint mások az emberi tényezőről beszélnek, nevezetesen a csernobili atomerőmű munkatársainak hanyagságáról és felelőtlenségéről, akik felelősek a reaktor megfelelő működéséért.
Van egy vélemény, hogy ha az építkezés kezdetén a reaktort beton fedéllel látták volna el, amelyet a projekt tervezett, akkor a tragédia elkerülhető lett volna.
A csernobili katasztrófa legvalószínűbb forgatókönyvét azonban a nukleáris fizika szakemberei tudták elkészíteni. Valószínűleg a robbanás a keringő vízellátó rendszer meghibásodása miatt következett be, amely lehűtötte a reaktor urán-üzemanyag rudait. A meghibásodás következtében az erőforrás hőmérséklete hirtelen megemelkedett, ami a rudak megolvadásához és radioaktív gőz felszabadulásához vezetett. Ez a gőz kémiailag reagált a cirkóniummal bevont rudakra, és robbanásveszélyes hidrogént szabadított fel, amely a reaktor magját halálos atombombává változtatta.
