Az ember szocializációja az önmegvalósítás folyamata, mivel ez lehetővé teszi minden ember számára, hogy ne csak tapasztalatokat és hasznos készségeket szerezzen, hanem önmagát is megvalósítsa és megtalálja a helyét a társadalomban. A szocializáció és az önmegvalósítás alapjainak megértése, mint átalakító cselekvés segít jobban megérteni ezt a folyamatot.
A szocializáció alapjai
Az ember szocializációja a személyiség fő paramétereinek az oktatás, a képzés és a társadalmi szerepek asszimilációja alapján történő hajtogatása. A szocializáció révén valósul meg az egyén önmegvalósítása, vagyis a társadalmi tapasztalat öröklődése és átalakítása általa, valamint személyes attitűddé, képességekké és készséggé alakítása.
A szocializációs folyamat alapja egy személy aktív átalakító tevékenysége, amely segíti a társadalmi életbe való bekapcsolódást, a gyakorlati tevékenység módszereinek elsajátítását és a társadalmi kapcsolatok kialakítását. Lényegében a szocializáció az egyén önmegvalósítása tevékenysége során. Ezért megállapíthatjuk, hogy a szocializáció sikere az egyén aktív részvételétől függ a kreatív átalakulási folyamatban. Mivel egy személy szocializációja az ember életének teljes időszakát lefedi, kiderül, hogy az önmegvalósítás is mindig folytatódik. Még akkor is, ha az ember nem akar semmiben sem változtatni, sem részt venni, valamennyire mégis megvalósítja önmagát. Ezt azonban minden ember más-más mértékben teszi, ami a nevelésnek, a kultúrának és a személyes sajátosságoknak köszönhető.
Az önmegvalósítás mint átalakító cselekvés
Az önmegvalósítást, amely a szocializáció része, az ember igényének nevezhetjük, amely segít átalakítani a személyiségét. Az embernek meg kell találnia a helyét a társadalomban és az életben, a lehető legélénkebben kell kifejeznie magát a világban, és meg kell éreznie a valóságtól való elégedettséget. Ez a vágy arra ösztönzi az egyént, hogy fejlessze képességeit és felhasználja azokat mások javára, megmutatva ezzel erősségeit.
Így a szocializáció segíti az egyént annak megvalósításában, a társadalomban elfogadott normák és trendek felhasználásával. A társadalom részévé válva az ember kezdi megérteni erkölcsi normáit és preferenciáit, ami lehetővé teszi számára, hogy ezeket az információkat saját céljaira felhasználja. Ez segít kiválasztani a legmegfelelőbb viselkedési taktikát, amelyet más személyiségek is megjegyeznek. Az önmegvalósítás azonban rejtettebb lehet. Az ember szocializációja felfedheti hajlandóságát a békésebb létezésre, míg az ember számára a hely keresése nem mások szemében a sikerben rejlik, hanem önmagának kényelmes érzésében. Mindez arra enged következtetni, hogy az ember szocializációja egy önmegvalósítás folyamata, amely segíti az embert abban, hogy a legkényelmesebbnek érezze magát a társadalomban.
