A cappella egy zenei kifejezés, amely arra utal, hogy egy darab hanggal előadható. Tiszta hangja miatt különleges szépségével és behatolásával különbözteti meg.
A cappella éneke hangos művek előadása hangon, hangszerek kísérete nélkül.
Eredet és történelem
A zenetörténet szakemberei leggyakrabban a "cappella" kifejezés megjelenését a híres Sixtus-kápolna - a katolizmus bölcsőjében található legnagyobb templom - Vatikán nevéhez kötik. Innen terjedt el az istentisztelet szertartása, amelynek során az énekeket imádságokkal és egyházi énekekkel zenei kíséret nélkül végezték.
Később a cappella kántálás gyakorlata elterjedt más vallási mozgalmakban, köztük az ortodox egyházban, ahol a zeneművek előadásának ez a módja ennek eredményeként dominánssá vált mások felett. A 19. században ez a gyakorlat szilárdan meghonosodott a különféle zeneszerzők világi zenéjében, akik a dallam szépségének hangsúlyozására használták fel. Számos orosz zeneszerző, köztük Szergej Rahmaninov, Dmitrij Szosztakovics, Georgy Szviridov és mások aktívan támogatták ezt a stílust. Európában a "cappella" éneklés gyakorlata elterjedt a reneszánsz műveiben, valamint az úgynevezett holland vagy francia-flamand iskolához tartozó zeneszerzők műveiben.
Ma egy cappella
Eleinte a zeneművek előadásának ezt a módszerét főleg kóruscsoportok alkalmazták, ezért a "cappella" kifejezés korábban pontosan a csoportos éneklést jelölte. Ennek ellenére ennek a kifejezésnek a jelentését később kibővítették, és ma a "a cappello" szó a mű bármilyen előadására utal, hangszer nélküli kíséret nélkül. A zenei szférához kapcsolódó emberek beszédes beszédében gyakran megtalálható az "acapella performance" kifejezés használata, bár akadémiai szempontból nem helyes.
Manapság a cappella éneklést több fő területen gyakorolják. Az első a népművészet, ahol a művek előadásának ilyen módja meglehetősen gyakran kórus formátumban valósul meg. A második a tanulmányi előadás, amikor a hangszerek kísérete nélküli előadás módja lehetővé teszi az előadói tartomány gazdagságának és saját hangjának elsajátításának értékelését. Végül az acapella éneklés gyakorlata nem veszítette el pozícióját az egyházi istentiszteleteken, ahol továbbra is aktívan használják, és főleg a kóruselőadásban.
