A Human Development Index egy többkomponensű összesített mutató, amelyet az Egyesült Nemzetek munkatársai rendszeresen állítanak össze az országok összehasonlítása érdekében.
Index célja
A Humán Fejlesztési Index (HDI) koncepcióját 1990-ben az Egyesült Nemzetek országainak összehasonlításával foglalkozó szakértői csoport dolgozta ki. A téma kidolgozása során világossá vált számukra, hogy a különböző országok túlságosan különböznek egymástól ahhoz, hogy egy kritériummal képesek legyenek összehasonlításuk biztosítására.
Ennek eredményeként a Mahbub-ul-Haq által vezetett kutatócsoport több kritérium alapján összetett mutatóval állt elő. Ugyanakkor a felhasználás folyamatában az index fogalma meglehetősen komoly változásokon ment keresztül: például 2010-ben jelentősen kibővült a meghatározása során figyelembe vett kritériumok köre, 2013-ban pedig az index, amelyet korábban az úgynevezett Humán Fejlesztési Index, átkeresztelték az Emberi Fejlődés Indexre.
Jelenleg az ENSZ szakértői 169 országra számolják ki ezt az indexet évente. A számítások során mind 4 csoportra oszlanak: nagyon magas HDI, magas HDI, átlagos HDI és alacsony HDI állapotú állapotok. Sőt, az egyes országcsoportok 42 államból állnak (a magas HDI-vel rendelkező csoportba 43 ország tartozik), így a csoport mérete évente ugyanaz marad, de összetétele folyamatosan változik.
Index összetétele
Az emberi fejlődési index kiszámításához az ENSZ három fő mutatócsoportot használ, amelyek mindegyike viszont szerves, ebből az abban szereplő több paraméter alapján számítják ki. A mutatók első csoportja tehát a vizsgált régió várható élettartamának felmérése, amely különösen a környezeti helyzettől, az orvostudomány fejlettségi szintjétől és egyéb tényezőktől függ.
A mutatók második csoportját az elemzett állapotú népesség műveltségi szintjének felmérésére tervezték. Ez pedig az oktatási intézmények elterjedtségén és elérhetőségén, az ország oktatásának minőségén, az oktatási infrastruktúra, például könyvtárak és tanfolyamok fejlesztésén, valamint az ország egyéb jellemzőin alapul.
Végül az emberi fejlettségi index kiszámításához használt mutatók harmadik csoportja a lakosság életszínvonalának értékelésén alapul egy adott államban. Az életszínvonal az ENSZ szakértői szerint a jövedelem szintjétől, a munka termelékenységétől, az állami árak szintjétől, az inflációtól és hasonló paraméterektől függ.
