Néhány korábbi időkből származó szó és kifejezés megváltoztatja vagy elferdíti eredeti jelentését. Például a "szedíció" szót a korábbi időkben nem teljesen ugyanabban az értelemben használták, mint amit most használnak.
Az elavult "szedíció" szó összeesküvést, a lázadók machinációit, garázdaságot, cselszövést jelent. A belőle származó "sedatív" melléknév az ülepítéssel járó cselekvést jelenti. A "csábító" szó tehát a beszédben a "lázadó", valamint a "tiltott", "illegális" szó szinonimájaként használható.
Hogyan értelmezik a szótárakban a "csábító" szót
Néha találhat olyan kifejezéseket, mint "elcsábító gondolatok", "elcsábító cselekedetek". Nem mindenki tudja pontosan, hogy ez mit jelent - egyesek egyszerűen kapcsolatban állnak a bűnözéssel. A szótárban az "elcsábító" jelzőt úgy definiálják, mint amely utal az ülepítésre, vagyis valami tiltottra, elítélendőre. A lázadás vagy a zűrzavar elavult jelentése a "csábító" szónak.
Valami, ami nem állítólag általában elérhető, bűncselekménynek is nevezhető. Például minősített vagy tiltott információk.
Ezt a jelzőt főleg a szépirodalomban használják. A történeti munkákban való használata hangsúlyozhatja a korszak ízét, és főleg erre a célra használják. A modern irodalomban nem fordul elő nagyon gyakran, a köznyelvben pedig még kevésbé. Az újságírók előszeretettel használják ezt a jelzőt, ha bármilyen agresszív cselekedetről vagy viselkedésről van szó.
Mik a csábító gondolatok
Korábban az illegális cselekedeteket és gondolatokat obszcénnek nevezhettük. Különösen gyakori volt a „sedatív gondolatok” kifejezés, amelyet különféle politikai jellegű bűncselekmények kapcsán használtak. A csábító gondolatok megjelenésével különféle mozgalmak indulhatnak az államrendszer ellen. Már a lenyűgöző gondolatok jelenléte is elegendő ok volt a büntetésre, ha ilyeneket hangosan és zavarba ejtő állampolgárokkal beszéltek.
Ha korábban az "ülepítés" szót használták egy cselekmény, az államellenes bűncselekmény súlyosságának meghatározására, akkor napjainkban, amikor ezt a kifejezést használják a beszédben, ez kissé más jelentést nyer. Először is, az ilyen gondolatok elégedetlenségek a fennálló vagy a közelmúlt körülményeivel.
Írásbeli beszédben (például újságírói esszék, történetek) ezt nevezhetjük olyan gondolatoknak, amelyeket bizonyos szakmák képviselőivel szembeni tisztességtelen hozzáállás generál, például rossz minőségű orvosi ellátás vagy az autó javításának helytelen megközelítése miatt.. A köznyelvi beszédben a "csábító gondolatok" kifejezés szinte soha nem fordul elő.
