A kréta a leglágyabb mészkő. Meglepő módon a kréta, amelyet az iskolások a táblára írtak, gyakorlatilag változatlan maradt a barlangfestések ideje óta. Természetesen a modern kréta gyártási folyamata bonyolult a jobb minőség elérése érdekében, de funkciói változatlanok maradnak.
Miből van kréta
A kréta fő alkotóeleme a mészkő egyik formája a kalcium-karbonát (CaCO3). A mészkő lerakódások kokcolitokból képződnek, apró flagelláris lemezek héja bomlott plankton vázakból. A pasztellkréták előállításához kalcium-szulfátot (CaSO4) veszünk alapul, amelyet gipszből nyerünk ki. Ez egy evaporit ásvány, amely az óceánvíz sóiból képződik.
A kréta és a dehidratált gipsz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A pasztellkréták agyagot és olajokat is tartalmaznak, amelyek megkötik az összetevőket és színstabilitást biztosítanak. Ennek a kompozíciónak köszönhetően a zsírkréták bársonyos szerkezetűek, simán siklanak a felületen, és nem omladoznak össze. Bár a gyártás során különös figyelmet fordítanak a szennyeződések tisztítására, ezek egy része mégis megmarad. A legfontosabbak a szilícium, alumínium, vas, foszfor és kén. Kisebb mennyiségben van jelen mangán, réz, titán, nátrium-oxid, kálium-oxid, fluor, arzén és stroncium.
Kréta előállítási folyamat
Mészkőbányát fejlesztenek kréta előállítására; általában nyílt forráskódú fejlesztés. A mészkövet ezután vízzel együtt egy golyósaprítóban (forgó acéldob, amelybe vizet permeteznek) aprítanak. Ebben a szakaszban a szennyeződéseket kimossák a mészkőből, és tiszta por marad.
A gipsz bányászata pontosan megegyezik a mészkővel. A különbség az, hogy a gipszet dehidrálni kell a kalcium-szulfát előállításához. Erre egy speciális kamrában kerül sor, ahol a gipszet 116-121 Celsius-fokos hőmérsékletre melegítik. A forralás tömegének 12-15 százalékát elpárologtatja. Ezután a gipszet 204 fokig melegítik, és ebben a formában kiveszik a kamrából. Ezután a masszát rázószitára helyezzük, ahol nagy részecskéket szitálunk ki. Ezután a port újra mossák, szárítják, zsákba teszik és elküldik a krétakészítőnek.
A zsírkréta gyárban a krétát vagy a kalcium-szulfátot újra őrlik. Az iskolai zsírkréták előállításához vizet adnak a masszához, és az agyag állagúvá teszik. Ezután a masszát megbélyegzik, és körülbelül 60 cm hosszú rudakra vágják, amelyeket egy speciális formába helyeznek, egyenként öt darabra. Ezt az űrlapot a kemencébe küldik, ahol a masszát négy napig 85 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják. Ezután a megkeményedett zsírkrétákat 80 mm hosszú rudakra vágják. A zsírkréták előállításához a pigmenteket szárazon összekeverik az alapanyaggal, és csak ezt követően adnak hozzá vizet, és megkezdődik a fent leírt gyártási ciklus.
