A borostyán az egyik legrégebbi drágakő, amelyet az ember használ, és változatlan népszerűségnek örvendett több mint ezer éve. Nagyon gyakran az üzletek polcain megtalálhatja utánzatait és ügyes hamisítványait. A kő természetességének tesztelésének legmegbízhatóbb módja az infravörös spektroszkópia. A hétköznapi fogyasztók csak "népi" módszereket alkalmazhatnak.
Utasítás
1. lépés
Helyezzen egy csepp acetont vagy alkoholt a kőre. Ha egy folt marad a felszínen, vagy ragadóssá válik, ez azt jelenti, hogy van egy ásás előtted - "fiatal", nem kitartó borostyán, amelyet a modern fák gyantájából lehet kinyerni. Ne tartsa az acetont három másodpercnél tovább a kövön, hogy a borostyán ne zavarodjon meg a hosszan tartó kémiai hatás miatt.
2. lépés
Könnyű borostyán forgács vagy forgács. Kellemes illatot kell éreznie, olyasmi, mint az egyházi tömjén illata. A borostyán mesterséges analógja égett gumi illatát árasztja sötét füst kíséretében. Vezessen át egy nem éles kést a kő felületén. Kis morzsákat szórnak a természetesből, és kavargó forgácsokat utánzásból.
3. lépés
Öntsön egy pohár vizet, adjon hozzá 3 evőkanál sót, és engedjen le egy almát egy borostyánból. A természetes kőnek a felszínre kell úsznia. Ne felejtse el ezek után vízzel leöblíteni a követ, hogy ne képződjön rajta sókéreg.
4. lépés
Dörzsölje meg a követ, hogy negatív töltetet vigyen át rá. Ha ebben az állapotban még egy kis villamosítást sem mutat, akkor hamisítványt tartasz a kezedben.
5. lépés
Helyezze a borostyánt UV fénybe. Hatásuk alatt a természetes kő kékes színnel világít. A tejfehér szín jellemző a mesterséges kövekre, mint például az ambroid és a kopal. A szintetikus utánzatoknak bármilyen más árnyalata lesz.
6. lépés
Vizsgálja meg a kőben lévő zárványokat (zárványokat), különös figyelmet fordítva a benne megfagyott rovarokra. Az őskori bogarak és legyek szárnyait ki kell nyitni, ami a gyantába ragadt ősi rovarok életéért folytatott küzdelem jele. Hamisítványok készítésekor már elhalt rovarokat helyeznek a kő belsejébe, műanyaggal megtöltve őket.
Figyeljen a rovar típusára: még az entomológia nagyon felszínes ismereteivel is meghatározhatja azt, amelyik a nem megfelelő életkor, élőhely és megjelenés miatt nem kerülhetett be a kőbe.