A balzsamozás lényege a test természetes bomlásának megakadályozása. Ehhez speciális technológiákat és eszközöket alkalmaznak. Az ókorban a balzsamozás legtökéletesebb módját az egyiptomi orvosok fejlesztették ki. A test nagy távolságra történő szállítása során a balzsamozásra lehet szükség.
Balzsamozás az ókori világban
Az ókori Egyiptomban a balzsamozás nagy szerepet játszott az emberek életében. Mivel ennek az országnak a vallása a halál kultusza volt, a test életének megőrzése a túlvilágon nagy jelentőségű volt. Az egyiptomiak úgy vélték, hogy ha a balzsamozó szertartást nem vagy rosszul végzik, akkor az elhunyt lelkének nincs hová visszatérnie, és az egész világon elkalandozna. Sőt, az elhunyt lelke üldözni fogja az embereket és szerencsétlenségeket fog küldeni.
A balzsamozást az ókori világ más országaiban is megtalálták. Például Görögországban, Rómában, Kínában, Indiában és még sokan mások. A balzsamozás okai ezekben az országokban nem voltak összefüggésben a túlvilágról vallással és meggyőződéssel.
Az ókori görögök és rómaiak balzsamozást végeztek egyiptomi receptek szerint. A görögök és a rómaiak azonban ezt csak egy elhunyt testének megőrzésének vágyából tették. Rendszerint az elhunyt gazdag családból származott, és a társadalomban megtisztelő helyet töltött be. A balzsamozás túl drága volt a hétköznapi polgárok számára.
A balzsamozást Dél-Amerika ősi népei is ismerték. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a kontinensen sok törzs lakott, és mindegyik törzsnek megvolt a maga vallási meggyőződése és hozzáállása az elhunyt testéhez. Ebből következik, hogy a balzsamozás okai különbözőek voltak.
Az inkák és paracák közötti balzsamozás az emberek azon vágyának volt köszönhető, hogy a halál után megtartsák az elhunyt társadalmi helyzetét. A társadalom különböző rétegeihez tartozó emberek múmiái különbözőek voltak. Ha az elhunyt gazdag volt vagy magas pozíciót töltött be, akkor a testét többrétegű kendőbe tekerték a balzsamozás során. Szegény emberek számára a múmiákat egy vagy több rétegbe burkolták.
A chinchorroiak sírjaiban nem voltak vallási tulajdonságok: különleges tárgyak és feliratok. Ezért nem mondható el, hogy a csincsorókat vallási okokból balzsamozták volna. Talán megették elhunyt honfitársaik holttestét, ami után úgy tűnt, hogy mesterséges anyagokkal helyreállítják az ember megjelenését abban az esetben, mint gondolták, ha az elhunyt életre kel.
A modern balzsamozás okai
Az európai és oroszországi balzsamozás oka a szülők vágya lehetett, hogy megőrizzék egy elhunyt gyermek testét. Ilyen például Rosalia Lombardo, balzsamozott teste a palermói kápolnában van.
A 19. század végén és a 20. század elején, a fényképezés megjelenésével az emberek posztumusz fotókat kezdtek készíteni családtagjaikról. Az elhunytak teste gyakran már túlságosan hajlamos volt a pusztulásra. És annak érdekében, hogy egy halott ember élő megjelenést kapjon, bebalzsamozták.
Híres politikusokat balzsamoztak az elmúlt száz évben. Ide tartozik például V. I. Lenin, Mao Ce-tung, Kem Csen Il és még sokan mások. A balzsamozás oka az emberek vágya, hogy örökítsék uralkodójukat.
A balzsamozás másik oka a modern világban az az eset lehet, amikor az elhunytat nagy távolságokra szállítják, vagy ha a temetkezés hosszú időt vesz igénybe. Így megakadályozzák a bomlást. Vagy ha szükséges, mentse el a holttestet az igazságügyi vizsgálatra.
