A kivi különös édes-savanykás ízű egzotikus gyümölcsnek számít. Ezt a növényt mind dísznövényként, mind gyümölcsnövényként lehet termeszteni. Ez utóbbihoz stabil meleg éghajlatra van szükség, ezért a szubtrópusi területeken nagy termésű kivifajták nőnek.
A kivi egy nagyon érdekes növény gyümölcse, az úgynevezett kínai aktinídia vagy ínyenc aktinídia. A kiwi azért kapta a nevét, mert hasonlít az azonos nevű madárhoz: a gyümölcs alakja ovális, a bőrét rövid puha pihe fedi.
Hol nő kiwi?
A kivi hazája Kína. Amikor ez a kis zöld gyümölcs megjelent az ázsiai országokban, a kínai egres néven vált ismertté. A 20. század elején dísznövényként termofil aktinidiumokat kezdtek termeszteni Új-Zélandon, és ez nem okozott csalódást rajongóinak: a kedvező szigeti éghajlat mellett aktívan fejlődött. Manapság a kivi nagy mennyiségben terem Grúziában, Abháziában, Bulgáriában, Görögország, Indonézia, Olaszország határán. Ennek a növénynek nagy termésű fajtáit a Krasznodari Területen termesztik.
Oroszország távol-keleti részén nő a kínai aktinidia rokona - actinidia kolomikta. Kétségtelen értékű, mint egy díszszőlő, de gyümölcse savanyú. Ez a fa szokatlanul szép virágzás alatt, levelei képesek színt váltani a fény intenzitásától és a sugarak beesési szögétől függően.
Kiwi növény
A fa, amelyen a kivi nő, a szőlőfajok közé tartozik. Az Actinidia egy faszerű, rugalmas ágú növény, amely elérheti a 20-25 m hosszúságot. A kedvező fejlődéshez olyan támogatásra van szüksége, amely képes támogatni a növény jelentős súlyát. A szőlő minden fajtája egy tulajdonságban különbözik egymástól: leveleik képesek az évszak során többször megváltoztatni színüket. Lehet fehéres, rózsaszín és rózsaszín-málna, sötét és világoszöld.
A kivi fürtökben nő. Az érés kezdetén a gyümölcsök zöldek, de idővel barna színt kapnak, és bolyhokkal borítják. De a gyümölcs közepe zöld marad. A kivi húsa többnyire édes és savanyú, ízének enyhe eltérései vannak egyik vagy másik irányban, a növény típusától függően.
Vannak olyan fajták, amelyekben a gyümölcs eléri a 130 g súlyt. A szubtrópustól eltérő körülmények között nehéz ilyen aktinidiumokat termeszteni, ezért a kontinentális éghajlatú országokban sok szőlőfaj rosszul terem. A legtöbb éghajlati övezetben célszerű kivit csak dísznövényként termeszteni. Ezek a fák imádják a jól megvilágított területeket, a termékeny, lecsapolt talajt és a szél ellen természetes védelmet nyújtó helyeket. A kivit otthon is lehet termeszteni. Erre a célra magok és vegetatív hajtások egyaránt felhasználhatók.
