A filozófiát gyakran elvont tudománynak tekintik, teljesen elválasztva a valóságtól. A legkevesebb szerepet ebben az értékelésben a filozófiai idealizmus különböző formái játszották, amelyeknek még mindig van súlyuk a tudományos közösségben. A tudomány fejlődésének évszázados története során számos idealista koncepció született a világrendről, de mindegyik két fő iránynak tulajdonítható.
Utasítás
1. lépés
Az "idealizmus" fogalma általános megjelölésként szolgál számos olyan tanításhoz, amelyek a filozófiában már az ókor óta léteznek. Ez a kifejezés elrejti azt az elképzelést, hogy a szellem, a tudat és a gondolkodás az elsődleges a természetes tárgyakhoz és általában az anyaghoz képest. Ebben az értelemben az idealizmus mindig szemben állt a világrend materialista koncepcióival, amelyek ellentétes álláspontokon álltak.
2. lépés
A filozófiai idealizmus soha nem volt egyetlen irányzat. Ebben a táborban még mindig két alapvető irányzat figyelhető meg, amelyeket objektív és szubjektív idealizmusnak nevezünk. Az idealizmus első formája felismeri egy mindent átható immateriális elv jelenlétét, amely az emberi tudattól függetlenül létezik. A második formát az az állítás jellemzi, hogy az objektív valóság csak az egyéni tudat keretein belül létezik.
3. lépés
Történelmileg az objektív idealizmust olyan vallási képek előzték meg, amelyek elterjedtek a különböző népek ősi kultúrájában. De ez az irány teljes formáját csak Plato ókori görög filozófus műveiben kapta meg. A későbbi időkben Leibniz és Hegel lettek az ilyen idealista nézetek legkövetkezetesebb képviselői. A szubjektív idealizmus valamivel később alakult ki, mint az objektív. Rendelkezéseit Berkeley és Hume angol filozófus munkái tükrözték.
4. lépés
A filozófia történetében az idealizmus két jelzett irányzatának többféle változata ismert. A gondolkodók különböző módon értelmezték az eredetivel kapcsolatos rendelkezéseket. Néhányan megértettek egyfajta "világmintát" vagy "világ akaratot". Mások úgy vélték, hogy az univerzum egyetlen és oszthatatlan elvont anyagon vagy érthetetlen logikai elven alapszik. A szubjektív idealizmus egyik szélsőséges formája a szolipszizmus, amely azt állítja, hogy csak az egyéni tudat tekinthető egyetlen valóságnak.
5. lépés
Az idealizmus leírt alapvető formáinak közös gyökerei vannak. Ide tartozik minden élőlény animációja, amely az emberre ősidők óta jellemző. Az idealista nézetek másik forrása a gondolkodás természetében rejlik, amely egy bizonyos fejlődési szakaszban elsajátítja az absztrakciók létrehozásának képességét, amelyeknek nincsenek megfelelő analógjai az anyagi világban.
6. lépés
Az egymással versenyezve az objektív és szubjektív idealizmus képviselői megfeledkeznek a különbségekről, amikor a materialista fogalmak visszautasítására van szükség. Az idealista nézetek megerősítéséhez híveik nemcsak a filozófiában és logikában felhalmozott bizonyítási módszerek és a meggyőzés módszereinek teljes arzenálját használják. Az alaptudomány adatait is felhasználják, amelyek egyes rendelkezései a materializmus szempontjából még nem igazolhatók.