Az emberek hosszú ideje gondolkodnak azon, hogyan lehet megvédeni az ételeket a romlástól. Ez a kérdés különösen akkor vált aktuálissá, amikor szükségessé vált tartalékok létrehozása a hosszú hadjáratokat folytató seregek számára, valamint a bolygó távoli helyeire irányuló expedíciók számára. A probléma megoldása konzervek és konzervdobozok feltalálása volt.
Hogyan jött létre a konzervipari módszer?
A 18. század végén Napóleon Bonaparte úgy döntött, hogy meghódítja Európát. A tervezett hódító kampányok új módszereket igényeltek az élelmiszerek tárolására. És akkor Napóleon bejelentette, hogy aki megtalálja a módját, hogy hosszú ideig frissen tartsa az élelmiszereket, az szilárd pénzjutalmat kap.
Sok szakértő elgondolkodott ezen a kérdésen, de a legsikeresebb a cukrász és a séf Nicolas François Apper volt. Arra az ötletre jutott, hogy ha az élelmiszereket légmentesen lezárt csomagolásba helyezik, majd hőkezelésnek vetik alá, akkor nagyon sokáig tárolhatók.
A hipotézis helyesnek bizonyult. Az Upper által javasolt módszerrel készített termékeket sokáig tárolták, és felbontásuk után kiderült, hogy nem csak fogyasztásra alkalmasak, hanem nagyon jó minőségűek is. Az élelmiszerek tárolásához a felső kerámia vagy üvegedényeket használt, amelyek hermetikusan zárva voltak. Az Upper által feltalált konzervipari módszer megmentette a napóleoni hadsereg katonáit az ételkészítés sok problémájától, amelyek a katonai hadjáratok során merültek fel.
Napóleon 1809-ben pénzjutalmat adott Uppernek, és "az emberiség jótevője" címet adományozta neki.
A konzervdoboz feltalálása
Ezt követően az angol Peter Durand továbbfejlesztette Upper találmányát. 1810-ben saját tervezésű kannákat szabadalmaztatott. Az ilyen konzervek tárolására szolgáló tartályok sokkal kényelmesebbek voltak, mint az üveg és a kerámia edények.
Természetesen az első dobozok megjelenésükben jelentősen különböztek a modernektől. Ezeknek a konténereknek nagyon vastag falai voltak; belső felületüket ón borította. Kézzel készültek, és az üvegek fedele nem volt túl kényelmes. Kalappal és vésővel nyitottak ilyen konzerveket.
Idővel Amerika lett a konzervipar központja. Ott elkezdtek olyan speciális gépeket gyártani, amelyeken automatizált módon konzervdobozokat lehetett készíteni. Már a 19. század második évtizedében a hal- és gyümölcskonzerveket tömegesen gyártották az Egyesült Államokban. A konzervdoboz itt szerezte meg ismerős megjelenését, amelyet ma mindenki ismer.
Érdekes, hogy az amerikaiak csak a 19. század közepén gondoltak a konzervnyitó feltalálására.
1870-ben Oroszországban megjelent az első konzervgyár. Többféle konzervet készített, amelyeket a hadsereg szükségleteinek szántak. A sült marhahús, a zabkása és a konzervdobozba zárt borsójú hús nagyon népszerű volt a fogyasztók körében.