A pletykák olyan különleges információk, amelyek igazak és hamisak is lehetnek. Egyes pletykákat meghatározott céllal indítanak, mások spontán módon merülnek fel.
A pletykák jelensége abban rejlik, hogy rendkívül nehéz megérteni, hogy hol közlik a megbízható információkat, hol pedig a „közvetlen” hazugság (pletyka). A pletykáknak az emberek fejébe történõ befolyásolásának mechanizmusát idõtõl idõig sikeresen alkalmazták a politikai és ideológiai harcban.
Nincs értelme azt állítani, hogy a pletykák hamis információkat tartalmazhatnak, ugyanakkor "szájról szájra" hivatalos adatok is lehetnek. Például a Nagy Honvédő Háború első napjaiban a "káros pletykák" leleplezése érdekében a Szovjetunió postahivatalai üzeneteket fogadtak el a már elfoglalt városok felé. Ezért a megbízhatóság nem indikátor a kapott információk pletykának minősítéséhez.
Itt fontos, hogy az információ továbbításának módja interperszonális kommunikációs csatornákon keresztül történjen. Ezenkívül a halláskeringés mechanizmusát az információk megbízható forrásból (média, elismert közös ismerős, népszerű személy stb.) Történő beérkezésének megerősítése kíséri.
A pletykák komoly, hatékony eszköz a tömegek kezelésében. Könnyed bánásmód velük - ez azt jelenti, hogy rövidlátó. Ezért nagy figyelmet fordítanak a pletykák tanulmányozására és azok felhasználására a modern világban.
A pletykák információgyűjtés forrását jelentik a közvélemény hozzáállásáról, az államférfiakhoz való hozzáállásról, a döntésekről stb. A pletykák társadalmi terjesztése kiegészíti a statisztikai és társadalmi kutatás hivatalos képét.
Érdekes és egyben tragikusnak nevezhető az a tény, hogy a Szovjetunióban a titkosszolgálat munkatársai kifejezetten olyan pletykákat fejlesztettek ki, amelyeket "szabad utakon" bocsátottak az emberek elé. Ily módon nemcsak a közvélemény alakult ki, hanem a megbízhatatlan állampolgárokat is „azonosították”. Sorsuk irigylésre méltó volt a pletyka átadása után.
A hallást katalizátorként használják a társadalmi-politikai attitűd megváltoztatására a tömegek körében, ösztönözve őket bizonyos lépések megtételére. Valamivel ezelőtt Ukrajnában pánik kezdődött, amely a só küszöbön álló eltűnéséről szóló híresztelésen alapult. Ez arra késztette az állampolgárokat, hogy tisztítsák meg az áruházak polcait, és a só ára többször megemelkedett.
A pletykák terjesztése mindig előnyös valakinek. Így a pletykák kialakulása, működtetése a gazdasági, társadalmi és politikai befolyás eszköze.
A pletykák nem mindig rosszak. Valójában telítik a társadalom információs életét. Ez egyfajta pszichológiai kompenzáció, amelyet az érzelmi izgalom hiánya okoz. Nagyon kíváncsi, sőt valószínűtlen pletykák vannak. Például, hogy Elvis Presley életben van, azonban Michael Jacksonhoz hasonlóan, hogy valahol Amerikában van egy ufóbázis, stb.
Nem nehéz elengedni a pletykát, és megnézni, hogyan működik. Ez bármelyik csapatban megtehető. Ezenkívül ma rengeteg olyan tréning zajlik, amelyek megtanítják a pletykák helyes létrehozását és irányítását.