A pletykák a tömeges magatartás jelensége és egy sajátos pszichológiai jelenség. Fontos szerepet játszanak a tömegek pszichológiájában, és törvényeik ismerete lehetővé teszi a tömegfolyamatok irányítását.
Történelmileg a tömeges magatartás megjelenése összefügg az informális információs csatornák, különösen a pletykák és a pletykák működésével. Pletykák mindig is léteztek. Nem lehet őket kiirtani és betiltani. Ezért sok tanulmány célja a pletykák kialakulásának és elterjedésének jellemzőinek tanulmányozása. Végül is ez lehetővé teszi a tömegtudat irányítását.
A pletykák mindig hamis információk. Forgalmuk folyamán minden, még valóságos információ is átalakulás sorozatán megy keresztül. Ezek közé tartozik a simítás, az élesítés és az alkalmazkodás. A simító mechanizmus azt jelenti, hogy a forgalom folyamatában a csoport számára lényegtelen részletek eltűnnek, és a cselekmény lerövidül. Másrészt a cselekmény új részletekkel gazdagodik, és az egyes komponensei hiányoznak. Végül az információ alkalmazkodik a csoport sztereotípiáihoz és hozzáállásához, ami végül megváltoztatja a pszichológiai tartalmat.
A pletykák kívülről céltudatosan és spontán is kialakulhatnak. A pletykák kialakulásának fontos feltétele az, hogy relevánsak-e a közönség számára, milyen érdeklődés mutatkozik a szóban forgó probléma iránt, valamint hogy nincs információ erről a témáról. Tehát nyilvánvalóan a latin-amerikai tejhiányra vonatkozó információk nem kerülhetnek az orosz pletykák kategóriájába. Egy ilyen szóbeszéd nem fogja érdekelni a társadalmat, és aligha adja tovább valaki. Ugyanakkor a tudományos fantasztikum küszöbén álló leghihetetlenebb információ, amely megfelel a társadalom érdekeinek, pletykákká válhat.
A pletykák megjelenésének másik fontos hozzájárulása az információs igények elégedetlensége. A kormány szándékosan elnyomhatja az információkat annak érdekében, hogy megelőzze a pánikot a lakosság körében. Valójában ez termékeny talajává válhat a pletykák terjedésének, és csak fokozza a pánikot. A pletykákat gyakran nemcsak az információ hiánya, hanem a terjesztésének forrásával szembeni bizalmatlanság is generálja. Például a hivatalos médiának vagy a politikai vezetőknek.
Az Allport-Postman képlet szerint a hallás egy téma iránti érdeklődés, szorozva az információ hiányával. Kiderült, hogy amikor az egyik komponens nulla, a pletyka nem fog tömegeloszlást elérni.
A pletykák az emberek igényeinek kielégítése érdekében terjednek és terjednek. A pletykák fontos pszichológiai funkciója az érzelmi elengedés. Ezért a pletykák leggyakrabban a pszichés stressz körülményei között merülnek fel. Másrészt a pletykák terjesztése segíthet kielégíteni az érzelmi kiteljesedés igényét. A pletykák kialakulásának kedvező tényező az emberek vágya, hogy valami szokatlant tapasztaljanak meg az életben, valamiféle szenzációt lássanak.
A pletykák terjedését befolyásolja az információk közeli közelsége és kizárólagossága is. Sok embert a pletykák terjesztésére késztet az a vágy, hogy mások szemében növeljék presztízsüket és társadalmi helyzetüket.
